64387. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék a képszalagvándorlás optikai kiegyenlítésére kinematográf-készülékeknél

— 2 A 4. ábra a sugárjáratot két egymásra következő kép és a hozzá tartozó tükör között mutatja. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál (a) jelöli a filmszalagot, melyet a csipkézéssel ellátott (b) vezetőkarók a (c) tengely körül való egyenletes forgása által tovavezet. Az (a) filmszalag vetítés közben a (d) ablakon halad át. A fény az (e) vetítőkészüléktől a (d) ablakon át először a teljesen visszaverő (f) prizmára ütközik, melyben kétszer visszaveretik (2. ábra) úgy, hogy az (f) prizmából kilépve a kezdeti irányhoz párhuzamosan, azonban megfordított értelemben halad. A fény azután a (g) tárgylencsén halad át, mely körülbelül gyújtótávolságának megfelelő távolságban fekszik a (d) ablaktól. A fény a (g) tárgylencséből kilépve a (h) dob belső oldalába ütközik, mely dob az (i) tengely körül forgatható és belső oldalán több (k) tükörrel (vagy teljesen visszaverőprizmával) van kirakva, melyek mindegyike párhuzamosan áll az (i) tengelyhez és melyek Összes beesési merőlegesei az (i) tengelyben kereszteződnek. Ezek a (k) tükrök azután a fényt egy nagy helytálló (1) tükörre (3. ábra) verik vissza, mely a fényt az - (i) tengellyel párhuzamosan a vetítőernyőre veti. A rajzon föl nem tüntetett vetítőernyő az 1. ába síkjához párhuzamosan, az ábra előtt fekve képzelendő. A (b) filmtovábbító kerék (c) tengelye az (m) fogaskereket tartja, mely az (n) fogaskerékbe kapaszkodik; ez utóbbi a (h) tükördob hátoldalán fekszik és a dobbal szilárd összeköttetésben áll. Az (m) és (n) kerekek oly arányban állnak egymáshoz, mint a filmtovábbító kerék által tartalmazott tövisek száma a tükördob képeinek számához úgy, h,ogy minden új előtűnő képpel egy új tükör kerül szembe. A (d) ablak, az (f) prizma, a (g) tárgylencse és az (1) tükör az (o) lemezen vannak megerősítve (2. ábra) és a (k) tükördob belsejébe szabadon benyúlnak. Az (o) lemez az 1. ábrán nincsen föltüntetve, hogy az alatta fekvő részek láthatók legyenek. A filmtovábbító kerék és a tükördob nemcsak* különálló tengelyeken rendezhetők el, hanem egyazon tengelyen egymással szilárdan össze is köthetők. Ebben az esetben azonban a filmtovábbító keréknek egy körülfordulat alatt ugyanannyi képet kell kapnia, mint ahány tükörrel a dob fölszereltetett. Ezen elrendezés előnye az, hogy a fogaskerekek holtjárása következtében a mozgásban nem léphetnek föl hibák. A kép nyugalmi helyzetét akkor érjük el, ha két szomszédos (k) tükör beesési merőlegesei fél oly nagy szöget képeznek egymással, mint az a szög, mely alatt az egyes kép a (g) tárgylencsétől megjelenik. Gyakorlatilag fontos a tárgylencsét oly módon elrendezni, hogy tengelye a reflektorkoszorú síkjához párhuzamosan feküdjék úgy, hogy a tárgylencsén az utóbbi tengelyéhez képest párhuzamosan áthaladó sugarak mindegyike a tükörkoszorún való visszaverés előtt és után egy a tükörkoszorú forgástengelyéhez merőlegesen álló síkban halad. Nem szükséges a tükröket szabályos sokszögben elrendezni, hanem a tükrök az (i) tengelyhez párhuzamos irány körül forgathatók is lehetnek. így pl. a tükörelrendezés oly módon foganatosítható, hogy a tükörkoszorú szomszédos reflektorai egy redőny léceihez hasonlóan egymást átfödik. Azonr ban a szabályos sokszögtől való erős eltérés céltalan, mert ez esetben az egyes tükrök egymást tetőcserépszerűen elfödnék. Minthogy a tárgylencsének a filmszalagtól való távolságát nem szabad változtatni, ennek folytán a különböző távolságokra való éles beállítás kicserélhető előkapcsolt (p) lencsék (3. ábra) által, vagy változtatható gyújtótávolságú lencsecsoport útján eszközlendő. A 4. ábra a filmszalag két egymásra következő 1. és 2. képének sugárjáratát az átmeneti helyzetben mutatja. Emellett az (f) prizmán belül való reflekciótól, mint lényegtelentől, eltekintettünk, (q—r) jelöli a fénytani tengelyt, (g) pedig az egyszerű lencse gyanánt rajzolt tárgylencsét. Áz ábrán csupán a fősugarak vannak föltüntetve, melyek úgy az 1., mint a 2. képtől is ki-i indulva, a (g) tárgylencse és a tükör-