64381. lajstromszámú szabadalom • Csövekből alkotott gőzfejlesztő, melynél a csőrendszer egyik végén vizet szorítunk be, másik végén gőzt veszünk el
betorkolási helye mögött, amint ez ajz 1. ábrán (o)-nál a pontozottan rajzolt kis körrel jelezve van. Bizonyos körülmények közt a külön (k) fojtószerv teljesen is mellőzhető. Ez esetben az (i) visszacsapószelep áteresztő keresztmetszete megfelelően szűkre szabandó, vagy a (h) vezetéket kell megfelelő kis keresztmetszetűre készíteni. Megfordítva az (i) visszacsapószelepet lehet elhagyni, mikor is azonban a (k) fojtószervet beállíthatóan kell elrendezni úgy, hogy egészen elzárhassa az a (h) vezetéket. Célszerű ekkor ezen elzárószervet a gőzelvevőszeleppel összekötni úgy, hogy elzáródjék, ha a gőzelvevőszelepet megnyitjuk és megfordítva. Továbbá az sem föltétlenül szükséges, hogy az (m) biztosítószelep a (d) kondenzátor alatt legyen elrendezve, amint az az 1. ábrán föl van tüntetve. Lehet e szelepet a (d) kondenzátor csőkígyójának tetszőleges pontján is elrendezni. Ilyen elrendezésnek az volna az előnye, hogy sohasem lehet a (d) kondenzátor egész víztartalmát kifúvatni. A 2. ábrán föltüntetett foganatosítási példánál a tulajdónképeni (a) gőzfejlesztő fölött még (n) előmelegítő is van elrendezve. Az (i) és (k) szabályozószervek itt a (d) kondenzátor és az (n) előmelegítő közt a (h) vezetékbe vannak beiktatva. A berendezés működési módja ugyanaz, mint az első foganatosítási példánál. A 3. ábrán látható foganatosítási példánál, ahol az (a) gőzfejlesztő fölött szintén (n) előmelegítő van elrendezve, a (h) vezetékben, mely a (d) kondenzátort az (n) előmelegítővel köti össze, csak az (i) visszacsapószelep van beiktatva. A beállítható (k) fojtószerv itt az (n) előmelegítőt a tulajdónképeni (a) gőzfejlesztővel összekötő (p) vezetékben van elrendezve. Ilyen fojtószerv helyett lehet a tulajdónképeni (a) gőzfejlesztő fele nyíló szelepet is alkalmazni, mely folytonosan nyitva lévő kis áteresztő nyílással bír. A szelepet rúgó tartja elzárva, mely a tápsszivattyú nyomásának enged ugyan, a szelep fölött lévő vízoszlop és az előmelegítő nyomásának azonban nem. A működési mód itt is teljesen azonos az első foganatosítási példánál ismertetett működési móddal. A 4. ábrán bemutatott foganatosítási példánál a (d) kondenzátor fölött (p) elzáró szerv van elrendezve, a (h) vezetékben pedig (k) fojtószerv van beiktatva. A (p) elzárószervet célszerű a gőzelvevőszeleppel összekötni úgy, hogy elzáródik ha a gőzelvevőszelepet megnyitjuk és megfordítva. A (p) elzárószerv helyett bizonyos körülmények közt egyszerű visszacsapószelep is alkalmazható, melyet a fölszálló tápvíz elzár. Ha a (d) kondenzátor fölött (p) elzárószervet rendezünk el, az (m) biztosítószelep a gőzelvétel közben természetesen hatástalan. Egyebekben a berendezés működési módja itt is ugyanaz, mint a fönt leírt foganatosítási példákban. Az (e) hűtővíztartály, melynek tartalmát a (d) kondenzátor csöve lassankint elgőzölögteti, ismert módon önműködő berendezéssel (pl. úszóval) látható el a hűtővíz beáramlásának szabályozására, illetőleg elzárására. A leírt berendezés azonos módon és azonos hatással túlhevítőknél is alkalmazható. Ez esetbén a csőrendszerbe, pl. az (a) csőkígyóba (1. ábra) nem vizet, hanem nedves gőzt vezetünk be. Az (a) túlhevítő ekkor a befütés alkalmával és a gözelvétel szünetelésekor zárt körfolyású gőzfejlesztő módjára működik SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Csövekből alkotott gőzfejlesztő, melynél a csőrendszer egyik végén vizet szorítunk be, másik végén pedig gőzt veszünk el, azáltal jellemezve, hogy a gőzfejlesztő fölött fölületi kondenzátor van elrendezve, melyben a fejlesztett gőz lecsapódik és melyből a kondenzvíz a gőzfejlesztőbe folyhat vissza, midőn gőzt el nem veszünk.
