64368. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szénhydrogéneknek és más folyadékoknak a levegővel való érintkezés meggátlásával történő raktározására és kezelésére

zökkel, pl. egy úszóval is föl van szerelve, melynek (h) fölfüggesztőlánca a folyadékmennyiséget jelző (q) készüléket működteti. Dugók, melyek megolvadnak, ha az (A) tartályban a hőmérséklet túlságosan emelkedik, a meg nem engedett nyomásnövekedéseket gátolják meg. A közömbös gázt az (A) tartályból, a nyomásnak növekedésénél kiszivattyúzó szivattyú nemcsak elektromos, hanem más gépi vagy kézi erővel is hajtható. Kézi hajtásnak esetében a szabályozónak (i, il) dugattyúi (4. ábra), dugattyúrúöjaik útján, a szivattyúnak szívó- és nyomóveztékébe beiktatott záró szelepeket működtetik. A (d) cső, mely az (A) tartálytól indul ki (1. ábra), két (dl, d2) ágra oszlik (4. ábra), melyekbe d (D, Dl) hengerek vannak beiktatva. Ezen hengrek előtt a (t, tl) csapok vannak a vezetékbe beiktatva, melyeknek állító kerekei egymással lánc segélyével akként vannak összekötve, hogy az egyik csap záródjék, amikor a másik kinyílik. A (D) hengerben (5. ábra) az (i) dugattyú mozog, mely akkor indul működésnek, amikor az (A) tartályban (1. ábra) a nyomás 1 kg.-nál nagyobb. Erre a dugattyúra a (z) rúgó hat (5. ábra), míg a dugattyúrúd az (r) szeleppel van összekötve, mely csak akkor fekszik az ülésre és zárja el a szivattyúhoz vezető vezetéket, amikor az (i) dugattyú, a külső levegőnek és a gyenge (z) rúgónak nyomása alatt, elmozdul, tehát a mikor az (A) tartályban uralkodó és a dugattyúra az (u) nyílásokon át ható nyomás 1 kg.-nál kisebb. Hogy a (D) henger működjék, a (t) csapnak nyitva és a (tl) csapnak zárva kell lennie. A (Dl) henger (6. ábra), a (tl) csapnak nyitott állapotában, akkor indul működésnek, amikor az (A) tartályban (1. ábra) a nyomást 1. kg - alá kell csökkenteni. Ez az eset akkor áll be, ha a tarályba pl. valemely tartálykocsiból, folyadékot kell bevezetni. Ebben a (Dl) hengerben (6. ábra) a (zl) rúgónak hatása alatt álló (il) dugattyú mozog. A rúgó a dugattyú és egy, az (ul) nyílásokkal ellátott korong között van beiktatva és a dugattyúra gyönge, pl. 0.2 kg. nyomást gyakorol. Ha az (A) tartályban (1. ábra), mint az rendes viszonyok között lenni szokott, a nyomás 1 kg. a (tl) csapnak nyitásánál (6. ábra) az (il) dugattyú eltolódik és az (rl) szelepet (sl) fészkéről leemeli úgy, hogy a szivattyú az (A) tartánytól jövő (d) csővel közyetlenül közlekedik (1. ábra). Ha az (Á) tartályban a nyomás annyira csökkent, hogy ez és a (zl) rúgónak nyomása (6. ábra), a légköri nyomásnál kisebb, az (il) dugattyú az (rl) szelepet a, záró helyzetébe állítja és így az (A) tartályban föllépő nyomáscsökkenést határolja (1. ábra). A berendzésben állandóan ugyanaz a közömbös gáz van bezárva; gázveszteségekre csak a tömítetlenségek és a gáznak a folyadék által való elnyeletése ad okot. A folyadék által a légköri nyomásnál elnyelt gázmennyiségnek pótlására a (B) tartályba sűrített gázt lehet bevezetni, mely célból a (B) tartály a (T) csövön az igen nagy nyomás alatt álló gázzal megtöltött (G) palackokkal van összekötve. Az (A) tartályban lévő gáz telítve van a folyadéknak oly feszültségű gőzeivel, amily feszültség a környezet hőmérsékletének megfelel. A gőzökkel telített gáznak komprimálásánál ezek a gőzök a (B) tartályban lecsapódnak és innen, az (e) csőbe iktatott (el) csapnak kinyitása után, az (A) tartályba vezethetők vissza. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés szénhidrogéneknek és más folyadékoknak tartályba való töltésére, raktározására és elvezetésére mindig ugyanazon közömbös gáz fölhasználásával, a tartályban lévő folyadék fölött a légköri nyomás önműködő föntartására a nyugalmi állapot tartamára és ezen egyensúlyi nyomás önműködő visszaállítására, ha az valamely művelet végzése folytán megváltozott, jellemezve a kompresszorral és annak motorjával kapcsolatban alkalmazott be-