64358. lajstromszámú szabadalom • Tolóíves vezérmű gőzgépekhez

. ..•,..• yy^y ^'^..ívtj v, l

. j *' ' ~ " _ ' " ' •"»•>" ' •», . -mítőszelence teljesen elmarad és a tömítést maga a (c) vezértengely létesíti úgy, hogy itt is, mint a törzsszabadalom tárgyánál, a külön orsótömítés nélkülözhető lesz. A középső tömítőszelence elhagyásával lehetővé lesz az egész vezértengelyt a henger közepéhez közelebb hozni és ezzel összefüggésben a káros tér jelentékenyen csökken, miáltal a gőzkihasználás is kedvezőbb lesz. Emellett a vezérmü összes részei könnyebben hozzáférhetők és szükség esetén szétszedhetők. A 2. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a vezérmü tokjának (a és b) részei teljesen külön vannak választva. Épp így a vezértengely is két (c és cl) részből áll, melyek együttes hajtás céljából az (x) excenter révén megfelelő módon összekapcsolhatók. Az egyes (c és cl) tengelyrészek (d és e) csapágyszelencékkel együtt kétoldalról, tömítetten az (a ill. b) tokrészekbe tolhatók. Mindkét (a és b) tokrész egyoldalú fenékkel van ellátva, melyeken a csapágyszerű (k és 1) furatok révén mindkét (c és cl) vezértengelyrész tömítetten keresztül van vezetve. Ezen kivitelnél az is lehetséges, hogy amint a 2. ábrán pontvonalasan jelezve van, a két tokrész csapágvszerü (k és 1) furatai egyetlen vezetékké egyesíthetők. Ez különösen akkor előnyös, ha az illető gőzhenger egy többszörös expanziós gépnek magas nyomású hengere, mert ekkor a be- és kibocsátótengelyek tokjai közti nyomáskülönbség (friss gőznyomás receivernyomás) csekélyebb és könnyebben eltömíthető, mint az egyes tokok és a küllégnyomás közötti különbség. Az egyhengeres kondenzgépeknél célszerű ezen egyesítéstől elállni, míg az egyhengeres kipuffogó gépeknél mindegy, hogy egyesíttetnek-e a furatok, vagy nem. A 3a., 3b. és 3c. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál a különválasztás még tel- | jesebb, amennyiben a vezérmü tokja két, j I egy-egy szilárd helytálló fenéklappal félj oldalúan elzárt, hengeres (a és b) részből I áll, melyek mindegyikébe az ugyancsak i két (c és ca) részre osztott vezértengelynek egyik része a megfelelő (d ill. e) csapágyszelencével együtt tömítetten tolható be úgy, hogy az orsótömítés itt is fölösleges és a tömítést itt is — miként a törzsszabadalomnál — a vezértengely végzi csapágy szelencéjével együtt, amennyiben a vezértengely, illetve ennek részei szelencéjükben tömítetten vannak ágyazva, illetve gőznyomás hatása alatt az (f ill. g) görbe korongjuk oldallapjával tömítetten a csapágyszelence homloklapjához szorúlnak (3a. ábra), vagy ellenkező estben, midőn a vezérmü tokja alacsony nyomás alatt áll, a (h ill. hl) tengelyforgattyú emeltyűjének oldallapja tömítetten a (d ill. e) csapágypersely külső homloklapjához szorul. Ezen elrendezésnek előnye, hogy a két elzárt (a és b) tokrészt nem szükséges egy és ugyanazon tengelyre szerelni, hanem ezek egymáshoz képest eltolhatók úgy, hogy pl. a kisebb bebocsátószelep a vezérműnek hozzátartozó tokjával az (i) hengerhez közelebb tolható, miáltal a káros tér kisebbíthető és a gőz jobban kihasználható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 42284. sz. törzsszabadalomban védett tolóíves vezérműnek további kiképzése, azáltal jellemezve, hogy a vezérmü tokja és a vezértengely több részből áll és a szelepmüködtető bütykök közli tömítést vagy maga a vezértengely, vagy a közbeiktatott helytálló fenéklapok hozzák létre. 2. Az 1. igénypontban védett tolóíves vezérműnek egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a vezértengely részei a vezértengely tokjának részei • között vagy a tok egyes részeiben tetszőleges módon egy egésszé is egyesíthetők. (1 rajzlap melléklettel.) rftlLAi RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN