64329. lajstromszámú szabadalom • Telefonograf

— 2 zött a (3, 3b) indukciós berendezést al­kalmazzuk. Á (4) fölvevőnek az induk­ciós áramok hatása alatt rezgő membránja a hanghullámok önműködő följegyzése céljából karcoló pecket vagy a könnyű (5) fényernyőt mozgatja, mely nagyon kis nyílással van ellátva úgy, hogy a (6) fényforrás fénysugarát a fényérzékeny réteggel bevont, a fénynyílás előtt folyto­nosan tovamozgatott (7) szalagra vetíti. A megvilágított filmszalagon nagyon finom hullámvonal keletkezik, mely „ a membrán rezgéseit jelzi és később leírt eljárás útján fonográfiai célokra alkal­mazható. A telefonográf különböző részei a raj­zon ábrázolt elrendezésükben a legkisebb hely elfoglalása mellett a legnagyobb tel­jesítményt képesek kifejteni. Az egyes be­rendezések a következőkben szerkeze­tükre és működésükre nézve vannak le­írva. A hanghullámok gyűjtése, mint már említettük, a fölvevő rendeltetése, mely főképen mikrofonok segítségével műkö­dik. A hangrezgéseknek a mikrofonok rezgő membránjaira gyakorolt hatása elsősorban azon helyzettől függ, melyet a membránok a hullámok terjedési irá­nyában elfoglalnak. Két membránt, me­lyek a hullámok terjedési irányára merő­leges síkban vannak elrendezve, a hullá­mok, ha a membránok között meghatáro­zott távolságot állandónak tételezünk föl, azon mértékben befolyásolják egyenlete­sebben és egyező módon, melyben maguk a membránok a hangforrástól nagyobb távolságban vannak elhelyezve. Ennek oka a hullámok gömbalakja. Másrészt azonban a mikrofonokat nem lehet a hul­lámok terjedési irányában nagyon nagy távolságban elrendezni. 33 cm. távolságban a mikrofonok oly helyzetet foglalnak el, hogy az egyik mikrofon a rezgések csomópontjában, a másik a hullámhegyen van. Ennek kö­vetkeztében az egyik mikrofon a rezgése­ket hasznosíthatóan fogja föl, a másik ugyanazon pillanatban hatástalan marad. 66 cm. távolságban tehát mindkét mikro­fon egyidejűleg van a hullámhegyeken. Ezen utóbbi föltétel mellett a mikrofono­kat befolyásoló rezgések többé nem mű­ködnek egyidejűleg és'a két mikrofon ál­tal szolgáltatott rezgések nem egyesíthe­hetők egyetlen egy eredményben. Ezért előnyös, ha mindazon rezgő fölü­leteket, melyeket alkalmazni akarunk, le­hetőleg szűk határok között egyesítjük. Ezen célból a találmány értelmében a fölvevők a (8) keretben vannak elhe­lyezve (2. és 3. ábra), melynek belsejé­ben a (9) válaszfalak egymás között a hanghullámok akadálytalan átterjedésére közöket hagynak szabadon. A (2) mikro­fonok ezen válaszfalak hosszában úgy vannak elrendezve, hogy lehetőleg nagy területet foglalnak el. Magukat a (9) vá­laszfalakat azon oldalon, melyről a han­gok érkeznek, rézsútos (9a) élek hatá­rolják. A jelzett cél elérése végett, vagyis, hogy adott térben lehetőleg sok mikrofont le­hessen elrendezni, a (9) mikrofóntartókat elválasztó légrések szélességét 5 mm.-re csökkentjük. A tartók falvastagságát a mikrofónelrendezés tekintetbe vételével szintén a lehető legkisebbre csökkentjük. A (9) mikrofóntartók három-három részből állanak és pedig két egyenlő vas­tag (9b) részből (4. ábra) és egy nagyon vékony (9c) részből, melynek falvastag­sága pl. csak két vagy három mm. A há­rom lap szigetelő anyagból, pl. fából, fiberből stb. áll és egymással a (9d) csa­varok által van összekötve. A (9b) lapok a (2) mikrofonok befogadása céljából át vannak fúrva. Ezen furatokba a (10) gyűrűk vannak becsavarolva, melyek sze­lencefélét képeznek és a membránokhoz a (11) csavaranyák által vannak hozzá­szorítva. A (10) szelencék belsejében lévő szabad térben a kétrészű (12) széntöm­_bök vannak elhelyezve, melyek a mikro­fónkupakok szilárd részeit képezik. A tömbök körül a (13) csillámhenger van alkalmazva, mely a szénszemcséket ösz­szetartja. Ezen csillámhenger körül a (14)

Next

/
Thumbnails
Contents