64315. lajstromszámú szabadalom • Fűtőcsöves gőztúlhevítő

- 2 -csőfal van jelölve. A fűtőcsöveket (c), (cl), (c2) stb. jelölik, melyek függélyes és vízszintes sorokban vannak elrendezve. A nedves gőzt elosztó szekrényt (d) jelöli, mely egy (e) gőzbebocsátó csövei van ellátva. A lent fekvő, a forrógőzt gyűjtő (f) szekrény az (a) füstkamra falain keresztül* nyúlik és (g) karimákkal van ellátva, melyek (i) csődarabokban csúszhatnak. Utóbbiak az (a) füstkamra falain vannak megerősítve és a (g) karimákkal egyetemben, az (a) füstkamrát kifelé elzárják. A gőzgéphez vezető (h) gőzcsövek karimái az (f) gőzszekrény (g) karimáin vannak megerősítve. Úgy az (f) forró gőzt gyűjtő szekrény, mint a (d) nedves gőzt elosztó szekrény, célszerűen, öntöttvasból vannak készítve és egyszerű alakjuk folytán, könnyen és komplikált mag nélkül előállíthatók. Az (f) forró- és a (d) nedvesgőzszekrény előtt néhány, függélyesen elrendezett (j) közvetítő gőzszekrény foglal helyet. E közvetítő gőzszekrény mindegyike, egy válaszfallal, két (jl) és (j2) hosszkamrára van osztva, melyek közül az első a (d) nedvesgőzszekrény egy (k) nyílásával, a második pedig az (f) forrógőzszekrény egy (n) nyílásával áll összeköttetésben. A (j) közvetítő gőzszekrények (o) csavarok segélyével vannak a (d) és (f) főgőzszekrényekkel összekötve. A 4. ábra a most leírt foganatosítási példánál alkamazott túlhevítő elemet ábrázolja. Ez elem két, U-alakú (q) és (ql) csőhurokból áll, melyek két, egymás mellett fekvő (c) fütőcsőbe vannak: behelyezve. A négy (r) csőszál közül a két középső a (j) közvetítő gőzszekrény (jl) és (j2) kamrának hátfalába torkol be. A külső (r) csőszálak egy a két középső (r) csőszálat fölül áthidaló (s) ívalakú cső segélyével vannak egymással összekötve. Az aránylag nagy átmérőjű ívalakú (s) cső folytán a túlhevítő elem. dacára annak, hogy két vége egyenes vonalban torkol be a (j) közvetítő gőzszekrénybe, nagy rugalmassággal bír. A túlhevítő elem tehát, anélkül, hogy a megerősítő helyeken elszakadhatna, az egyes (r) csőszálak különböző mértékű kitágúlásait, melyek a falak különböző nagy hőfoka következtében lépnek föl, szabadon követheti. Az (s) cső laposra van nyomva, hogy rugalmassága' még nagyobb legyen. E lelapításra azonban nincs okvetlenül szükség. A rajzolt foganatosítási példánál az (s) cső külön darabból áll, mely karmantyúk segélyével van az egyenes (r) csőszálakkal összekötve. Természetes azonban, hogy az (s) cső és az egyenes (r) csőszálak egy darabból is készülhetnek. A túlhevítő elem kanyarodó helyei íölcsavart süvegek. Világos azonban, hogy e kanyarodó helyek az egyenes (r) csőszálak összehegesztésével is képezhetők. A túlhevítő elem szabad végei a (j) közvetítő gőzszekrénybe be vannak csavarva. Ehelyett azonban természetesen behengerelve, beforrasztva, vagy behegesztve is lehetnek azok. Az 5. ábrán föltüntetett foganatosítási példa az előbb leírttól abban különbözik, hogy itt mindegyik (j) közvetítő gőzszek-I lény nem két, hanem csak egy függélyes íutőcsősorhoz tartozik. Mindegyik túlhevítő elem itt ismét két, U-alakú csőhurokból áll, összesen négy csőszállal. A fönt leírt foganatosítási példával ellentétben azonban itt mindegyik túlhevítő elem csak egyetlen egy (c) fütőcsőbe van helyezve. E túlhevítő elem alakja a 6. ábrán tisztán látható. Mindkét leírt foganatosítási alaknál, a megfeleleő (o) csavarok megoldása után, mindegyik (j) közvetítő gőzszekrény, a rajta megerősített túlhevítő elemekkel együtt, külön-külön eltávolítható. Minthogy a (j) közvetítő gőzszekrények megerősítési helyei, a (d) és (f) gőzszekrényeken, ezek mellső oldalán feküsznek, a (c) fűtőcsövekből kiáramló fütőgázok legnagyobb hője ellenében meg vannak védve. SZABADALMI, IGÉNYEK. 1. Fütőcsöves ..gőztúlhevitő, jellemezve egy a fűtőcsövek egyik oldalán fekvő nedvesgőzszekrény és egy azok ellenkező oldalán fekvő forrógőzszekrény, vala-