64309. lajstromszámú szabadalom • Membrános jeladó vízalatti hangjelek céljaira

Megjelent 1914. évi junius hó 19-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMILEIRAS 64309. szám. XV/a. OSZTÁLY. Membrános jeladó vízalatti hangjelek céljaira. S1GNAL-GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG KIELBEN. A bejelentés napja 1913 jnnias hó 23-ika. Elsőbbsége 1912 jnnias hó 24-ike. A találmány vízalatti hangjelek céljaira szolgáló membrános jeladóra, azaz oly berendezésre vonatkozik, melynek rendeltetése az, hogy valamely üreges testnek a vízhez ütköző falát, pl. a hajó vagy boja külső burkolatát hangrezgésekbe hozza. Megkísérelték ezen föladatot azáltal megoldani, hogy a hajó falát vagy abban elhelyezett membránt váltóárammal gerjesztett elektromágnes fegyverzetével közvetlenül kapcsolták. Ez esetben az a nehézség mutatkozott, hogy lehetetlen nagyobb teljesítményeket akusztikai rezgési energiává átalakítani. A víz csekély összenyomhatósága ugyanis azzal a következménnyel jár, hogy még nagy akusztikai teljesítmények is csak igen kis amplitudákat idéznek elő. Hogy tehát nagyobb víztömeget hatásosan gerjesszünk, az igen kis utaknak megfelelően igen nagy erők szükségesek és miután a használt elektromágnesvas permeabilitása éppen nagy rezgési számoknál csak aránylag csekély telítést enged meg, a rendelkezésre álló erők csak az alkalmazott vastömegek egyidejű szaporításával növelhetők, mimellett az összes belső veszteségek ugyanolyan mértékben nőnek úgy, hogy az elért hatásfok, bárhogyan is választjuk a méreteket, állandóan messze mögötte marad a gazdaságosság legmérsékeltebb követelményeinek. Ez a nehézség azáltal volna elhárítható, hogy a gerjesztőt, tehát pl. elektromágnest valamely emeltyű végén hagyjuk hatni és a radiátor vagy a hajófal gerjesztendő pontját az emeltyűnek a kívánt áttételi viszonynak megfelelő rövidebb karjával kapcsoljuk. Miután azonban az előidézendő rendkívül kicsiny amplitudákkal szemben, merev emeltyűrendszer egyáltalában nem, vagy csak nehezen alkalmazható, ezen foganatosítási alak általában véve sohasem alkotható meg egészen tisztán. A találmány már most lényegében véve abban áll, hogy a gerjesztő vagy a hozzávezetett energiát akusztikai rezgésekké átalakító készülék és a radiátor vagy a rezgéseket a környező vízre átvivő membrán közé, kifejezetten saját rezgéssel biró rendszert iktatunk be és azt akként hangoljuk, hogy saját rezgéseinek száma a reákényszerített rezgések számához lehetőleg közel essék. Ekkor egyúttal az átvivőrenílszer alakját és méreteit akként szabhatjuk meg, hogy az oly pontokat tartalmazzon, me-