64308. lajstromszámú szabadalom • Rögzítő- és függőségi elrendezés fölhasítható váltóállító emelők számára

több példaképeni foganatosítási alakját tünteti föl. Az 1. ábra szerinti foganatosítási alak a találmány szerinti emelőt fölső végállásában mutatja, föl nem hasított váltó mellett. A 2. ábra pedig a fölhasítás megtörténte után. A 3. ábra az emelő egy másik foganatosítási alakja, még pedig alsó végállásban, föl nem hasított váltó mellett. A 4. ábra pedig a fölhasítás megtörténte . után elfoglalt állást mutatja. A (h) kézi ötlőhöz erősített (a) kikap-, csoló (1. ábra) (r) reteszt hord, mely ismert módon, egyrészt az emelőbak (e) bevágásaival, másrészt pedig az (R) emelőgörgő kivágásával működik együtt, még pedig úgy, hogy az állító emelő bekapcsolt helyzetében az (r) retesz a bak (e) bevágásainak egyikébe kapcsolódik és ezáltal a (H) emelőrúdat rögzíti, míg az állító emelő kikapcsolódásánál az (r) retesz az (e) bevágást elhagyja és ehelyett az (R) emelőgörgő kivágásába csappan, miáltal az emelőgörgő a (H) emelőrúddal kapcsoltatik. Azonkívül az (a) kikapcsoló, mint ismeretes, rudazat útján a (d) átvivő-és ennek útján a (g) rekesztőemelővel van összekötve, melyre az (m) vágányút-elzáró tolattyú hat. Az állító emelőnek közönséges kikapcsolása, átállítása és bekapcsolása alatt a (d) 'átvivő- és a (g) rekesztőemelő az (1, 2) állások közötti szöggel mozog el (1. és 3. ábra), ahol is ezen út határolása az 1. ábrában az (R) görgőn megerősített merev (n) ütköző, a 3. ábrában pedig a (H) emelőrúdon elrendezett utánaengedő (s) ütköző segélyével történik. Az (r) retesz emellett, az eddigelé ismeretes kivitelekkel szemben, nem az (e) bakbevágások fenekére támaszkodik, hanem az emeltyűbak bevágások valamivel mélyebbek annál a mélységnél, mely az állító emelő normális működtetésénél a rekesztőszervek útjának megfelel. Az (R) emelőgörgő azonkívül az (r) retesz síkjában (b) karimával bír, mely a (H) emelőrúdból kiindulva, kezdetben mindkét oldal felé excentrikusan halad az állítógörgő köB>pontja felé, azután pedig koncentriki®i folytatódik. • Az 1—2. ábrák szerinti kivitelnél a H) átvivő emelővel (i) kar van mere^fc összekötve, mely az (S) segédtolattyú ^ft kivágásába nyúlik, melyben akkora ját^B van, hogy a segédtolattyú az állító eml normális működtetése alatt el nem tolatB Az (S) segédtolattyút a (7, 8) rugók rögH tik középhelyzetében. H Az 1. ábrában föltüntetett helyzetnél • állító emelő fölső végállásában van, H (a) kikapcsoló (10) peckével az (fl emelőgörgő (n) ütközőjén pihen és a (H rekesztő emelő emellett éppen oly ml gasan áll, hogy az (m) tolattyú esetl« jobbra tolatik és az állító emelő ezáltJ kikapcsolás ellen volna elrekeszthető. AB állító emelő átállításánál a (g) rekeszti emelő az (m) tolattyú rekesztő pofája all kerül, ahogy ezt a 3. ábra mutatja és al (i) kar a (9) kivágás bal, belső oldalánall fekszik neki, anélkül azonban, hogy az (Sl segédtolattyút középhelyzetéből kihoznál Ha az állító emelőt azonban fölhasítjuk] azaz ha az (R) emelőgörgőt a (H) emelőrúd nyugalmi helyzetében a vonóhuzal segélyével elforgatjuk, akkor az emelőgörgőn elrendezett (n) ütköző az (a) kikapcsolót fölszabadítja és egyidejűleg a (b) karima excentrikus részének az (r) reteszre kifejtett hatására, ezt az (a) kikapcsolóval együtt még jobban eltolja az (R) emelőgörgő középpontja felé, amikor is a (d) átvivő emelő a 3. ábra szerinti helyzetbe jut (2. ábra). Emellett a (g) rekesztő emelőnek fölfelé, az (i) karnak pedig jobbra kellett kitérnie és ez utóbbi az (S) segédtolattyút a (8) rúgó feszültségének legyőzése útján jobbra tolta. Egészen azonos módon hat a berendezés az állító emelőnek alsó végállásából való fölhasításánál, mégis azzal a különbséggel, hogy ekkor a rekesztőszervek elmozgása és az (S) segédtolattyú eltolódása ellenkező irányban történik. Mivel a segédtolattyú eltolódása egyedül és kizárólag az állító emelő fölhásí-