64304. lajstromszámú szabadalom • Újítások fűtési célokra szolgáló, különösen villamos kemencékhez alkalmas villamos ellenállások szerkezetében

zési fölületek tekintetében az előző sorozattal szemben eltolva van elrendezve. Ezen elemek az előző sorozat elemei közé szilárdan be vannak eresztve. Ezt az építési módot fokozatosan folytatjuk, amint azt a 6. ábra mutatja, a kemence másik végéig, ahol ismét (a) és (b) elemeket alkalmazunk, amelyeket kívülről a (dl) gyűrű és (el) csavarok segélyével rögzítünk. Az esetben, ha a kemence nagyon hosszú volna, a kötés még egy vagy több közbenső ponton gyűrű segélyével szilárdítható vagy esetleg egy vagy több közbeeső ponton nagyobb méretű és a szélsőkhöz hasonló elemeket alkalmazhatunk. Megjegyzendő azonban, hogy az (f) tűzálló köpeny, melyet vagy az ellenállás körül csömöszölhetünk, vagy pedig bármilyen tűzálló téglából készíthetünk és a kemence külső burkolata általában véve elégségesnek bizonyultak az ellentállás elemek rögzítésére, amelyek egyébként már szorosan egymás közé vannak ékelve. Ahelyett, hogy a (d) gyűrűt véglegesen összeszorítanók, amikor a (c) elemek első sorozatát elhelyeztük az (a) és (b) elemek alkotta koszorú hézagaiba, úgy is járhatunk el, hogy ekkor a gyűrűt csak részlegesen szorítjuk össze és a végleges összeszorítást csak akkor végezzük, amikor az elemek több sorozatát helyeztük már el, ami az egésznek szilárdságát még növeli. Oly szerkezet helyett, melynek minden egyes eleme egyaránt jó vezető, olyant is alkalmazhatunk, amelyben a (c) elemek egy bizonyos száma más rossz vezetőkkel van helyettesítve, amelyek egymás mellett vannak elhelyezve és pedig vagy a ketmence valamely alkotójának irányában, vagy pedig csavaralakban, amely elrendezés azzal az előnnyel jár, hogy az ellentállás hasznos szelvénye a rendelkezésre álló villamos áram természetéhez képest redukálható. Hasonlóképen beékelhetők nem vezető elemek az (a) és (b) elemek képezte végső koszorúba is, amely elrendezés azáltal, hogy az ellenállás egész hosszában tetszőleges számú, fölváltva jól és rosszul vezető zónákat 'alkot, • többfázisú áramok alkalmazását teszi lehetővé. Egyfázisú áram esetében, midőn csak a koszorúk egyikét és a (c) elemek képezte ellenállásrészt képezzük ki ily módon, és a másik koszorú teljességben vezető marad, az áram be- és elvezető pontja a kemence egy és ugyanazon végén helyezhető el. Az ellenállás keresztmetszetének csökkentése céljából, az összes (c) elemek jó vezető anyagból való meghagyása mellett, ezekben oldalsó (g) csatorna vájható ki (1. 7. ábra), pl. félhenger alakjában és az érintkező elemek két csatornájának egyesülése által képződő vezetékbe az áramot rosszul vezető, a hő hatása alatt összesülő (gl) anyagot, mint pl. aluminiumnitridet csömöszölhetünk. Ezen elrendezés a szerkezet szilárdságát is növeli. A helyett, hogy két-két elem kc^ött vezetéket alkalmaznánk, az elemek meghagyhatok sima külső alakjukban és az összes (c) elemeket hossztengelyük irányában kifúrhatjuk. A (gl) anyag az így alkotott üregbe csömöszölhető. Főelőnye a találmány tárgyát képező szerkesztési módnak az, hogy az ellenállásnak nagy szilárdságot kölcsönöz és az elemek tökéletes érintkezését biztosítja, mert az elemeknek erős összeékelése következtében az áram az ellenállás számbajövő változása nélkül egyikről a másikra halad. Ezen elrendezéssel tehát nagy vízszintes kemencék is könnyen szerkeszthetők. Nyilvánvaló, hogy a találmány nem szorítkozik az itt ismertetett foganatosítási alakra; így pl. az itt ismertetett kemencénél a szélső részek keresztmetszetének nem kell szükségképen nagyobbnak lennie az ellenállás testének keresztmetszeténél; hasonlóképen a szerkezet ezen módja oly ellentállásokra is alkalmazható, amelyek nem alkotják a kemence bélését, hanem annak közepében lehetnek elhelyezve, amely esetben az elemek megfelelően alakíthatók és az ellentállás teljesen tömör lehet.