64302. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás négyütemű explóziós mótorok működtetésére

vezeték torkollik, és amelyet a mótor karterje is képezhet —, szétporlasztott tüzelőanyag segélyével egy tüzelőanyagban igen gazdag keveréket állítunk elő, amely éppen nagy tüzelőanyag tartalma folytán nem robbantható föl, ill. nem gyújtható meg. Ez a tüzelőanyagban gazdag gázkeverék a szívólöket vége felé, abban a pillanatban, amidőn a dugattyú a henger nyílását szabaddá teszi, a hengerbe hatol és összekeveredik azzal a levegővel, amely a hengert a szívólöket végén — mint már föntebb megemlítettük —, kitölti. Ilykép a hengerben lévő levegő karburáltatik és robbanó gázkeverék képződik, amelyet a dugattyú a következő löketben komprimál, mire a kompressziólöket végén a gázkeverék ismert módon meggyújtatik. Hogy a tüzelőanyagban gazdag gázkeveréknek a hengerbe való belépését biztosítsuk, a frisslevegőt bebocsátó vezérelt szelepet elzárjuk, még mielőtt a dugattyú a henger kerületének alsó részén alkalmazott nyílásokhoz érkeznék úgy, hogy ilykép a szívólöketnek azon részében, amely a szelep záródása és a hengernyilások megnyitása között fekszik, a dugattyú a hengerben csekély depressziót idéz elő, amely elegendő ahhoz, hogy a tüzelőanyagban gazdag gázkeverék a henger nyílásain keresztül azok megnyitásának pillanatában beszívassék. Ezen eljárással nemcsak biztos működési módot is igen egyszerű szerkezet mellett a láng visszacsapódásának meggátlását érjük el, hanem lehetővé válik az is, hogy a henger tüzelőanyagbevezető nyílását csekély magassággal képezhetjük ki, mert ahelyett, hogy az egész léggázkeveréket ezen nyílásokon vezetnők keresztül, csak a tüzelőanyagban gazdag keveréket, vagyis a hengertöltés kisebbik részét vezetjük ezen nyílásokon keresztül. Ennek az előnye viszont abban van, hogy nem kell többé attól tartanunk, hogy a dugattyúnak tömítő zárása a nyílások mentén való elmozgása közben megszűnik, ami könnyen bekövetkezhetik azon esetben, ha az egész hengertöltést ezen nyílásokon adagoljuk be és ennek megfelelően a nyílások magasságát nagyra kell vennünk. Minthogy továbbá az egyetlen szelepet csaknem az egész szívólöket alatt nyitva tartjuk, a hengerben nem lép föl depresszió és nem kell negatív munkát végezni csaknem az egész szívólöket alatt, továbbá ugyancsak ezen szívólöket közben a szelep, a hengerfenék és a dugattyú, vagyis az összes részek, amelyek a gázok robbanása, kiterjeszkedése és kipuffogása alatt fölhevíttetnek, a frisslevegő belépése folytán erélyesen hűttetnek. A mellékelt rajzon egy a találmánybeli üzemeljárással működtethető explóziós mótor van föltüntetve. A föltüntetett kiviteli alaknál a karter és a radiális irányban ráerősített hengerek forognak, míg a forgattyútengely helytálló. Emellett a rajzolt példánál csak egy hengert tüntettünk föl. Az (a) henger a (b) karterre van erősítve és azzal együtt a helytálló (c) forgattyútengely körül forog, míg a (p) dugattyú hajtórúd révén van a forgattyútengely forgattyújával összekötve. Az (a) henger fenekén egyetlen vezérelt (d) szelep foglal helyet, amelyet egy kétkarú emelő és megfelelő rudazat révén egy a mótor félforgássebességével forgó (f) bütyök működtet. Az (f) bütyök úgy van alakítva, hogy egyrészt a (d) szelep a munkalöket vége előtt nyílik, ami által előkipuffogást érünk el, másrészt a szelep nemcsak az egész kipuffogólöket alatt, hanem a szívólöket legnagyobb része alatt is — pl. % része alatt — nyitva marad. A henger a (d) szeleppel ellenkező végén, a köpenyfalban elrendezett (g) nyílásokkal van ellátva, amelyek egy (h) gyűrűs csatornába torkollanak. Ez a gyűrűs csatorna az (i) csővezeték révén egy (j) térrel áll összeköttetésben, amelybe a tüzelőanyagtápvezeték (k) porlasztószájcsöve torkollik. A tüzelőanyagtápvezeték egy magasabb niveauval biró tü-