64276. lajstromszámú szabadalom • Kiegyenlítőberendezés gőz- vagy gázturbinákhoz
pontok figyelembevételével igen lényeges előnyök éretnek el és pedig (a kis kiegyenlítőfölületek következtében) úgy a kiegyenlítés megbízhatósága, mint a gazdaságosság tekintetében is (minthogy a szivárgó gőz újból hasznosíttatik, az előrehajtó és hátrahajtó turbinák részére együttes ellensúlyozás eszközöltetik és a tömitőszelencék részére kedvező körülmények létesíttetnek). A csatolt rajzon (A) jelöli az előrehajtó turbina lapátjait és (B) a hátrahajtó turbina lapátjait. (C) a fölső (nagyobb) nyomáscsökkenés részére való kiegyenlítődugattyút, (D) a kisebb nyomáscsökkenés részére való kiegyenlítődugattyút jelöli, az előrehaladó mozgás és a hátrahajtó turbina számára. A dob köpenyében (E) nyílások vannak alkalmazva, oly célból, hogy a (C) kiegyenlítődugattyútól elillanó és az üreges dobon át a turbinába áramló szivárgó gőz újból hasznosíttassék. A tengely hátsó végében (F) nyílások vannak alkalmazva, melyek arra szolgálnak, hogy a belső dob és a hátrahajtó turbinavégen lévő kiegyenlítődugattyú mögötti tér között közlekedést állítsanak elő. (P) a hajtónyomásnak előrehaladó mozgás közbeni irányát jelöli. A. rajzon jobb megértés céljára a különböző szakaszokban az előrehaladó mozgás alatt uralkodó nyomások vannak példaképen jelezve, az alábbi magyarázat értelmében: A (G) szájdarabban a gőz abszolút 15 atmoszféra nyomásról 8 atm. nyomásra expandál, ami a melegnek körülbelül 30 melegegységgel való csökkenését eredményezi. Az előrehajtó turbina magasnyomású részében (az (E) nyílás fölött) a nyomás abszolút 8 atmoszféráról 1.5 atmoszférára esik, ami a melegnek körülbelül 67 melegegységgel való csökkenését eredményezi. Az előrehajtó turbina alacsonynyomású részében (E-től a kipuffogásig) a nyomás abszolút 1.5 atmoszféráról 0.06 atmoszférára esik és a melegcsökkenés körülbelül 100 melegegységnek felel meg. A (P) hajtónyomással a turbinában a következő tengelyirányú nyomások működnek ellentétesen: 1. A lapátokra ható nyomás. 2. A (H) vállra 8—1.5 6.5 atmoszféra nyomáskülönbséggel ható nyomás. 3. A (J) vállra 1.5—0.06 = 1.44 atmoszféra nyomáskülönbséggel ható nyomás. A (H) és (J) fölületek azonban zérussal is egyenlők lehetnek, vagy ellentétes irányban működhetnek. Ha a kiegyenlítés csupán az egyik (C) kiegyenlítődugattyú által eszközöltetnék és ha a szivárgó gőz közvetlenül a kipuffogókamrába áramolnék, akkor ezáltal jelentékeny gazdasági veszteség okoztatnék, ellentétben oly elrendezéssel, melynél ez a szivárgó gőz (E)-nél a turbinába ismét belép, minthogy az előbbi esetben a teljes melegveszteségnek nagyobb része ezen gőz részére veszendőbe menne. Azon elrendezés, melynél a szivárgó gőz (E)-nél bevezettetik, másrészt azon hátránnyal bír, hogy a (C) kiegyenlítődugattyú teljes föliiletére ugyanazon nyomás hat, mint amelyik (E) pontnál uralkodik. Minthogy pedig az említett fölület dobtypusú turbinákban mindig igen nagy (torpedóhajóknál 25000 cm2 és hadihajóknál 50.000 cm2 és több), ennek folytán ebből nagy, a propeller irányában működő nyomások származnak. Ezen nyomások kiegyenlítésére a (H) fölületet gyakorlatilag mindig oly módon kell alkalmazni és elrendezni, hogy oly tengelyirányú nyomást állítson elő, mely a (P) propellernyomás irányában működik, azaz a (C) kiegyenlítődugattyú átmérője növeltetik, miáltal a szivárgási veszteségek, melyek az átmérővel egyenes arányban állnak, szintén nagyobbodnak. Ezenkívül az ily közbenső nagy fölületekkel való egyensúlyozás mindig alkalmatlan és kockázatos, minthogy a szerkezetben különösen különböző terhelések esetén zavarok föllépésére adhat okot, minthogy a turbinában a tengelyirányú gőznyomás és a propellernyomás nem nagyobbodik arányosan.
