64261. lajstromszámú szabadalom • Biztosítókészülék fölsővezetékű villamos vasutak számára

IHLegjelent 1914. évi junius iió 17-én. MAGY. gggt KIR. SZABADALMI Jg» HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 64261. szám, V/g/l. OSZTÁLYBiztosítókészülék fölsővezetékű villamos vasutak számára. SZOMBATHY IMRE MAGÁNZÓ DEBRECZENBEN. A bejelentés napja 1913 jnnius hó 26-ika. Jelen találmány tárgya biztosítókészülék fölsővezetékű villamos-vasutak számára, mely az elszakadt fölsővezetéknek azonnali árammentesítését célozza, amellett pedig biztos működése és egyszerű, olcsó volta által tűnik ki. Különös előnye, hogy a biztosítóberendezés az időjárás viszontagságaitól teljesen függetlenül mindenkor jól működik ós teljesen védett helyen állítható föl. Mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik példaképeni kiviteli alakja: 1. ábra a találmány vázlatos elrendezését, távlatilag, 2. ábra pedig a találmány alkalmazását több szakaszra beosztott fölsővezeték számára. A találmány elsősorban kétvágányú villamos-vasutak számára szolgálhat, mivel ezeknél alakul berendezése a legolcsóbban és legegyszerűbben. 1. ábrán (2, 2') jelenti az oda visszamenő sínpárokat, (4, 4') pedig a hozzájuk tartozó fölsővezetékeket. A (2, \ 2') sínpárok ismert módon az (5) áramfejlesztőnek egyik (6) sarkával állnak kapcsolatban. A (4, 4') fölsővezetékek azonban az eddigi szokástól eltérően nem párhuzamosan, hanem a pályarósz végén lévő összekötővezeték útján sorosan vannak egymás-> sal összekapcsolva. Az egyik (4) vezeték belső vége (10, 11, 12) elektromágneses kap-I csolókészülék és (13) vezetékrész segélyé-1 vei az (5) áramfejlesztőnek másik (8) sarkához van kapcsolva. A (10) elektromágnes egyik sarka a (4') vezeték belső végéhez, másik sarka pedig az áramfejlesztőnek (6) sarkához van kapcsolva. A találmány működési módja a következő : A (11, 12) kapcsolókészüléket rúgó igyekszik állandóan megszakítani, míg a (10) elektromágnesen keringő áram a rúgó ellenében zárva tartja. Az (5) áramfejlesztő áramának egy csekély törtrésze (8) keféből kiindulva (13, 11, 12) részeken át a (4) fölsővezetékbe, onnan (9) vezetéken át a (4') fölsővezetékbe, végül pedig (10) elektromágnesen át az áramfejlesztő másik (6) keféjéhez jut. Amennyiben a (10) elektromágnes ellenállása elegendő nagy az ekkép keringő áram értéke elenyésző csekély és j tekintetbe nem jön. A (2, 2') vezetékeken futó (3, 3') kocsik a tápláló áramot teljesen ismert módon nyerik. Világos, hogyha a (4, 4') fölsővezeték bármely helyen elszakad, úgy megszűnik a (10) elektromágnesben áram keringeni, miáltal a mágnes (11) horgonyára ható rúgó (12) helyen az áramot megszakítja és ezáltal a fölsővezetéket