64252. lajstromszámú szabadalom • Javítás rendező pályaudvarokon

2 -és (18) vágányok pedig a raktárilag kezelendő kocsiknak az (a) és (b) tranzitóraktárakhoz való beállítására szolgálnak. (19) a fölhúzóvágány, (20) a gurító, (21) pedig a mozdonylefutóvágány. A (c) gurítódombtól kezdve a rendezővágányok lejtőben fekszenek, még pedig mindegyik vágánycsoport külön lejtőben, melyeknek esése a (d, e, f) és (g) kijárati váltók határfáinál szűnnek meg. A (22—30) vágányok az (X) irány felé összeállítandó direkt, a (31, 32) és (33) vágányok az ugyancsak (X) felé összeállítandó kezelő, a (34—44) vágányok az (Y) felé indítandó direkt, a (45) és (46) vágányok pedig az (Y) felé indítandó kezelő tehervonatok rendezésére szolgálnak. A direkt vágányok közt elhelyezett öt rövid vágánycsoporton az állomások szerint való rendezés történik. A gurítódomb mellett lévő első két csoporton az (X) felé, a többi hármon az (Y) felé gravitáló állomási kocsik rendeztetnek. Irányvágányok nincsenek, valamint föls állítóvágánycsoportok sem. A direkt vonatokhoz adatik mindig bizonyos mennyiségű állomási elegy és azok viszik el rendeltetésük helyére. A kirendezett állomási kocsik a (47, 48, 49, 50, 51 és 52) kilépővágányokon az (e) és (F) pontokig automatikusan leerésztetnek és a szükséges számban a fűtőházból jövő vonatgéppel az indítandó direkt vagy esetleg a kezelő vonatokra rátolatnak. Az összes állomási csoportok külön belépővágánnyal bírnak (53, 54, 55, 56, 57), melyek elosztóváltói a gurítódomb mellett vannak. Ugyanitt vannak összpontosítva a többi vágánycsoportok elosztóváltói is. Az (58—64) vágánycsoporton a helyi és forgóelegy rendeztetik. Az (58) vágányra, melynek közepén hídmérleg van, a hídmérlegelendő, az (59) vágányra a raktárilag kezelendő rakott és a szükséghez képest üres, a (60) és (61) vágányra a futó, illetve nagyjavításos kocsik gördíttetnek, a <62, 63) és (64) vágányokra pedig a helyi elegy gördíttetik. A gurítódomb mellett lévő (65) csonkavágány a nem gurítandó, a (66) és (67) csonkavágányok pedig a sérült rakott kocsik tárolására, illetve ez utóbbiaknak rakmentesítésére szolgálnak. Az egyes vágánycsoportok végén lévő (68, 69, 70) és (71) és vízszintesben fekvő csonkavágányokra a tévesen gurított ko« esik tolatnak, illetve ott gyűjtetnek, honnan összeszedetvén a (15) vágányra kerülnek és újból fölhüzatnak a gurítóra. Az egyes rendezői vágánycsoportok bejárati váltóinak nevezetesen az (I, II, III, IV, Y, YI, VII és VIII) helyeken, valamint a gurítódomb közelében villamos avizókészülékkel fölszerelt váltóállítóközpontok vannak. A hídmérlegelt kocsik az (58) vágányról, a raktárilag kezelendők pedig az (59) vágányról a (18) kihúzóvágány igénybevételével a (14) és (17) vágányokra, illetve az utóbbi kocsik az átmeneti raktárakhoz kerülnek. Ügy a hídmérlegelt, mint a raktárilag kezelt kocsik (mely utóbbiak, mint föntetbb említetett, a (16) vágányon gyűjtetnek), újból fölvitetnek a gurítóra, hogy most már végleg kirendeztessenek. Mint a vázlatrajzból kivehető, a (18) vágányon való tolatásokat a be- és kijáró vonatok nem zavarják. Ez igen fontos dolog. Amint látjuk, a helyi és forgó elegy rendezése ily módon rendkívül gyors és egyszerű. A fordulókocsik nem okoznak semmi bajt, mert azonnal a nekik megfelelő vágányokra gördíthetök, anélkül, hogy a másik irányra vonatkozó rendezésben zavart okoznának. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Javítás rendezőpályaudvarokon, jellemezve azáltal, hogy egyetlen egy gurítóhelyhez a direkt vonatok rendelésére két vágánycsoport és az állomások szerint rendezendő elegy részére két sorozat vágánycsoport csatlakozik, mely utóbbiak úgy vannak szétválasztva, hogy az egyik sorozat az egyik, a másik sorozat a másik direkt