64249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kémiai gázreakciók foganatosítására az elektromos fényív segélyével

Megíelent 1914. évi junius hó 17-én. MAGY. fe KIR. SZABADALMI jHB? HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 64249. szám. VII/í. OSZTÁLY. Eljárás kémiai gázreakciók foganatosítására az elektromos fényív segélyével. NORSK HYDRO-ELEKTRISK KVAELSTOFAKTIESELSKAB CÉG KRISTIÁNIÁBAN. A bejelentés napja 1913 junius hó 27*ike. Elsőbbsége 1912 októbBr bó 5-ike. Kémiai gázreakcióknak az elektro- | mos fényív segélyével való foganatosításánál tudvalevőleg mindig csak egy része jut a kemencén keresztül áramló gázold nak a tulajdonképeni reakciózónába, míg ezen gázoknak másik és pedig többnyire igen tetemes része oldalt elvonul a fényív mellett. A gáznak ezen utóbbi része betölti ugyan azt a célt, hogy a kemence falazatát megvédi a fényív melegétől és a reakciógázokat a fényívböl való kilépésnél lehűti, azonban a kívánt reakcióban legfeljebb csak igen korlátolt mértékben vesz részt. Miután tehát az alkalmazott, többnyire igen nagymennyiségű gáznak csak egy része használtatott föl a reakcióra, ezért általában kénytelenek voltunk a reakció szempontjából legelőnyösebb gázelegyeket mellőzni és kevésbbé előnyös, de olcsóbb gázelegyeket alkalmazni. így pl.: az oxigén és nitrogén egyesítésénél tudvalevőleg magasabb termelési hányadot érünk el, ha levegő helyett oxigénben dúsabb nitrogén-oxigén-elegyet, pl.: a két gáz egyenlő részeiből álló elegyet, alkalmazunk; ezen tény gyakorlati értékesítése azonban a nagyobb költségek folytán nem volt lehetséges. Mi már most azt találtuk, hogy ezeket | a hátrányokat hatásos módon elháríthatjuk, ha az illető gázreakcióra nézve különösen előnyös gázelegyet lehetőleg csak a tulajdonképeni reakciózónába vezetjük be és a többi, könnyebben beszerezhető gázokat vagy gázelegyeket a fényíven elvonulni engedjük. Ilyen módon elérjük, hogy a drágább reakciógáznak igen kis mennyisége elegendő és mindannak dacára ugyanazt vagy megközelítőleg ugyanolyan nagy termelési hányadot érünk el, minthogy ha a kemencébe bevezetett összes gáztömeg ezen előnyös összetételű gázelegyből állana. A jelen eljárás különösen nitrogénnek az elektromos fényív segélyével való oxydálásánál alkalmazható. Ebben az esetben egy oxigéndús, például felerészben nitrogénből és felerészben oxygénből álló elegyet vezetünk, lehetőleg a tulajdonképeni reakciózónába, míg a fényív mentén közönséges levegőt vezetünk el. Lehet a reakciózónába tiszta vagy magas százalékos oxigént is bevezetni, mimellett azután a külső levegőáram alkalmas vezetésével ebből annyi lép a reakciózónába, hogy ott magától keletkezik a termelésre előnyös elegy. Igen egyszerűen alakul a reakciógázok-