64240. lajstromszámú szabadalom • Lehorgonyzóberendezés léghajó megállóhelyek számára
6. ábra a léghajó és a kikötőszerkezet összelrendezése, a kikötés.közben, a 7. ábra a gondolák egyikénél a kikötőszerkezet elrendezése, fölülnézetben, végül a 8. ábra a gondolák egyikének keresztmetszete, a motorral és a kötelek elrendezése. A tömör (1) alépítményre (talapzatra) erős (2) oldalfalak vannak fölépítve, melyeknek egymástól való távolsága körülbelül megfelel a (4) léghajó (3) gondolái szélességének. A rajzolt foganatosítási példánál a fogószerkezetek forgatható (5) kerekek gyanánt vannak kiképezve, melyek légabroncsokkal lehetnek ellátva. A (2) oldalfalakon (6)-nál forgathatóan elrendezett (7) zárólemezek szintén, hasonlóan kiképezett (5) fogószerkezetekkel vannak ellátva. A (7) zárólemezek a (8) vonószervek, a (9) kötéldobok és a (10) tengely közvetítésével, egy (11) motorral, vagy hasonlóval állanak összeköttetésben, mely úgy van kiképezve, hogy a (12) vezérlőemelő egyszerű működtetésével a (7) zárólemezek emelése és sülyesztése eszközölhető. Esetleg a (12) vezérlőemelőről, illetőleg a (10) mótortengelyről történhetik a (13) biztosítószerkezetek kikapcsolása is, melyek arra szolgálnak, hogy a (7) zárólemezeket lesülyesztett helyzetükben (2. és 4. ábrák), megemelkedés ellen biztosítsák. A rajzolt foganatosítási példánál ezen biztosítószerkezetek (13a) kampókból állanak, melyek a (2) oldalfalakon vannak megerősítve, valamint (13b) gyűrűkből, melyek a (7) zárólemezeken foglalnak helyet. A (7) zárólemezek sülyesztésekor a (13b) gyűrűk önműködőlég becsappannak a (13a) kampókba. A (13b) gyűrűk megemelése a (14) vonószervek segélyével, vagy kézzel történik, vagy mint már föntebb említettük, a (11) mótorról. Célszerűen a (7) zárólemezek súlyát (15) ellensúlyokkal kiegyenlíteni, melyek, ismert módon, kötelek segélyével vannak a zárólemezekkel összekötve. Annak megakadályozására, hogy a (7) I zárólemezek túlságos mélyre sülyedjenek, vagy túlnagy nyomást gyakoroljanak a (6) csapágyakra, (16) ellentámasztékok, vagy hasonlók lehetnek a (2) oldalfalakon elrendezve, melyek a (7) zárólemezek számára támaszfölületekül szolgálnak és a (6) csuklókat, a zárólemezek lesülyesztése után, lehetőleg tehermentesítik. A forgatható kerekek gyanánt kiképezett (5) fogószerkezetek helyett, az 5. ábrán látható módon, (17) csigák is alkalmazhatók, melyek rugalmasan ágyazott (18) csapokon ülnek és a (2) oldalfalon megerősített (19) tokban vezettetnek. A (11) hajtómotor, vagy egy külön motor hajtja a (20) kötéldobokat, melyekről a (21) kötél, a (22) vezetőcsigákon át, a (4) léghajó (3) gondoláihoz vezet. A (21) kötél végén (23) kapcsolószerkezet van elrendezve, mely a rajzolt foganatosítási példánál, karabinerhorogból áll, mely helyett azonban, természetesen, bármety más, alkalmas kapcsolószerkezet nyerhet alkalmazást. E horgok (24) gyűrűkön, vagy hasonlókon erősíttetnek meg, melyek a (3) gondola valamely alkalmas helyén vannak elrendezve. Különös fontossággal bír a (21) kötelek oly módon való elrendezése, hogy mindegyik (3) gondola két-két (21) kötél segélyével kapcsoltatik a berendezéshez. Mindkét (21) kötélpár vagy ugyanazon, vagy különböző mótor segélyével hajtható. A léghajó kikötése (lehúzása) céljából, mindenekelőtt, mindegyik gondolából, egy-egy vontató, vagy külön kötelet bocsátunk le és kapcsolunk össze a (21) kötelek (23) kapcsolószerkezeteivel. Ezután egy külön kötéllel a (21) köteleket egészen a gondolákig húzzuk és a (23) horgok segélyével a (24) gyűrűkkel összekapcsoljuk. A léghajó lehúzása ezután a (11) mótor hajtásával történik. A kikötő szerkezet elrendezése, megfordítva, olyan is lehet, hogy a (21) kötelek föltekercselése a gondolákban lévő motorok segélyével történik.