64240. lajstromszámú szabadalom • Lehorgonyzóberendezés léghajó megállóhelyek számára

6. ábra a léghajó és a kikötőszerkezet összelrendezése, a kikötés.közben, a 7. ábra a gondolák egyikénél a kikötő­szerkezet elrendezése, fölülnézetben, vé­gül a 8. ábra a gondolák egyikének kereszt­metszete, a motorral és a kötelek elren­dezése. A tömör (1) alépítményre (talapzatra) erős (2) oldalfalak vannak fölépítve, me­lyeknek egymástól való távolsága körül­belül megfelel a (4) léghajó (3) gondolái szélességének. A rajzolt foganatosítási példánál a fogószerkezetek forgatható (5) kerekek gyanánt vannak kiképezve, me­lyek légabroncsokkal lehetnek ellátva. A (2) oldalfalakon (6)-nál forgathatóan elrendezett (7) zárólemezek szintén, ha­sonlóan kiképezett (5) fogószerkezetekkel vannak ellátva. A (7) zárólemezek a (8) vonószervek, a (9) kötéldobok és a (10) tengely közvetítésével, egy (11) motorral, vagy hasonlóval állanak összeköttetés­ben, mely úgy van kiképezve, hogy a (12) vezérlőemelő egyszerű működtetésével a (7) zárólemezek emelése és sülyesztése eszközölhető. Esetleg a (12) vezérlőeme­lőről, illetőleg a (10) mótortengelyről tör­ténhetik a (13) biztosítószerkezetek ki­kapcsolása is, melyek arra szolgálnak, hogy a (7) zárólemezeket lesülyesztett helyzetükben (2. és 4. ábrák), megemel­kedés ellen biztosítsák. A rajzolt fogana­tosítási példánál ezen biztosítószerkezetek (13a) kampókból állanak, melyek a (2) oldalfalakon vannak megerősítve, vala­mint (13b) gyűrűkből, melyek a (7) záró­lemezeken foglalnak helyet. A (7) záró­lemezek sülyesztésekor a (13b) gyűrűk önműködőlég becsappannak a (13a) kampókba. A (13b) gyűrűk megemelése a (14) vonószervek segélyével, vagy kézzel történik, vagy mint már föntebb említet­tük, a (11) mótorról. Célszerűen a (7) zárólemezek súlyát (15) ellensúlyokkal kiegyenlíteni, melyek, ismert módon, kötelek segélyével vannak a zárólemezekkel összekötve. Annak megakadályozására, hogy a (7) I zárólemezek túlságos mélyre sülyedje­nek, vagy túlnagy nyomást gyakorolja­nak a (6) csapágyakra, (16) ellentámasz­tékok, vagy hasonlók lehetnek a (2) ol­dalfalakon elrendezve, melyek a (7) zárólemezek számára támaszfölületekül szolgálnak és a (6) csuklókat, a záróleme­zek lesülyesztése után, lehetőleg teher­mentesítik. A forgatható kerekek gyanánt kiképe­zett (5) fogószerkezetek helyett, az 5. áb­rán látható módon, (17) csigák is alkal­mazhatók, melyek rugalmasan ágyazott (18) csapokon ülnek és a (2) oldalfalon megerősített (19) tokban vezettetnek. A (11) hajtómotor, vagy egy külön mo­tor hajtja a (20) kötéldobokat, melyekről a (21) kötél, a (22) vezetőcsigákon át, a (4) léghajó (3) gondoláihoz vezet. A (21) kötél végén (23) kapcsolószerkezet van elrendezve, mely a rajzolt foganatosítási példánál, karabinerhorogból áll, mely he­lyett azonban, természetesen, bármety más, alkalmas kapcsolószerkezet nyerhet alkalmazást. E horgok (24) gyűrűkön, vagy hasonlókon erősíttetnek meg, me­lyek a (3) gondola valamely alkalmas he­lyén vannak elrendezve. Különös fontossággal bír a (21) köte­lek oly módon való elrendezése, hogy mindegyik (3) gondola két-két (21) kötél segélyével kapcsoltatik a berendezéshez. Mindkét (21) kötélpár vagy ugyanazon, vagy különböző mótor segélyével hajt­ható. A léghajó kikötése (lehúzása) céljából, mindenekelőtt, mindegyik gondolából, egy-egy vontató, vagy külön kötelet bo­csátunk le és kapcsolunk össze a (21) kö­telek (23) kapcsolószerkezeteivel. Ezután egy külön kötéllel a (21) köteleket egé­szen a gondolákig húzzuk és a (23) hor­gok segélyével a (24) gyűrűkkel össze­kapcsoljuk. A léghajó lehúzása ezután a (11) mótor hajtásával történik. A kikötő szerkezet elrendezése, megfor­dítva, olyan is lehet, hogy a (21) kötelek föltekercselése a gondolákban lévő moto­rok segélyével történik.

Next

/
Thumbnails
Contents