64230. lajstromszámú szabadalom • Támasz szamócagyümölcs számára

Megjelent 1914. évi .junius hó 15-én. MAGY. g&g, KIR. SZABADALMI jSlllf HIVATAL SZABADALMILEIRAS 64230. szám. X/g. OSZTÁLY. Támasz szamócagyümölcs számára. VON GEHLEN HEINRICH GYÁROS HOLZWE1LERBEN. A bejelentés napja 1913 október hó 8-ika. Elsőbbsége 1913 január hó 31-ike. A szamóca gyümölcse megérése alkalmával önsúlyának hatása alatt a íöldre fekszik. Hogy a gyümölcs beszennyeződését, valamint csigák vagy más effélék által való megkárosítását megakadályozzák, eddig kúpalakú támaszokat alkalmaztak a növény körül, valamint szamócatartókat rendeztek el, amelyek egy kampóval vagy szemmel nyitható és zárható gyűrűből állanak és több támasz révén vannak a földbe erősítve. Ismeretesek továbbá védőkészülékjek növények számára, amelyek könnyen helyezhetők a növények köré. Ezen védőkészülékek nem bírnak a kellő alakkal, hogy a szamócanövényt alulról körülfoghassák. Ugyanis ez a növény a talajszínen, ill. a gyökerénél sokkal kisebb helyet foglal el, mint 10—20 cm. magasságban, ahol már a levelek és a gyümölcsök terjeszkednek. Az ismert védőkészülékek alkalmazásánál tehát vagy a növényt kell összenyomni, ami a gyümölcsök megsértését vonja maga után, vagy pedig a védőkészülékek oly méreteket vesznek föl, hogy a gyümölcsök a foglalaton belül a földre kerülnek. Az ilyfajta védőkészülék alkalmazásánál tehát a szamócanövényt meg kell ragadni és vissza kell nyomni, csak akkor lehet a védőt a növény köré állítani. Ismeretessé vált továbbá oly növénycserép szamócák számára, amelynek fölső része a növény virágzása előtt helyeztetik föl. Ebből következik, hogy a fölső rész már nem alkalmazható oly előnyösen ha a növény virágaival, száraival és leveleivel már kifejlődött. A szamóca azonban csak akkor fejlődik jól és akkor biztosít jó hozamot, ha azt gyümölcsvédők nem fogják körül túlkorán. Az ismert védőknek az a hátrányuk, hogy túlkorai alkalmazásnál a növényt szük helyre szorítják ég fejlődését gátolják. Ha pedig a védőket csak akkor alkalmazzák, midőn a növény már kifejlődött és megerősödött, úgy az elrendezése a növény összesajtolásával és megsértésével jár. A találmánybeli beállítható támasz kifejtésében egy fölhasított gyűrűs szegmens. Ezt a gyűrűs lemezt a növény alá toljuk és azután az egyik végét a másikba akasztjuk, miközben a lemez csonkakúpalakot vesz föl. Ez a támasz tehát oly növényvédő, amelynek alkalmazásánál a növényt nem kell megfogni és összeszorítani. A találmánybeli gyűrüslémez lehetővé teszi a külső fölső és a belső alsó szél-