64214. lajstromszámú szabadalom • Több-barázdás eke

tett (85) "rúgó a (83) görgőt sugaras irány­ban a (78) korong felé húzza. A (82) emel­tyű fölső végéhez a (86) kötél (3. ábra) van hozzáerősítve, mely a vontatógép dobo­gójának oly pontjához van vezetve, me­lyet a gépész könnyen elérhet. Mihelyt a (83) görgő a (78) korongnak egyik (78a) vájatában fekszik, a (84) görgő a (79) kilincsnek végét sugaras irányban befelé szorítja, miáltal a kilincs másik végén elrendezett (80) görgő az állandóan forgó (77) csillagkerékből ki­kapcsolódik. Ha most a gépész a (86) kö­tél segélyével a (82) emeltyűnek fölső vé­gét előre húzza, akkor a (83, 84) görgők a (81) rúgó hatása ellenében lefelé huzat­nak úgy, hogy a (79) kilincsnek (80) gör­gője a forgó csillagkerékkel kapcsolásba jut. Ily módon a (77, 78) korongok egy­mással összekapcsoltatnak és következés­képpen az előbbinek forgása az utóbbira vitetik át. A (78) korong forgásánál a (78a) kivá­gás azonnal elmozog a (83) görgőtől úgy, hogy a (86) kötélnek elbocsátásánál a (83) görgő a (85) rúgó hatása alatt a (78) ko­rongnak köralakú kerületrészéhez szo­ríttatik és így egyelőre nem térhet vissza eredeti helyzetébe. A (78) korongnak teljes fordulata után azonban a (83) görgő a (85) rúgó hatása folytán ismét becsappan a (78a) kivágásba, amikor is a (84) görgő a (79) kilincsnek végét be­felé szorítja és így a (80) görgőnek a (77) csillagkerékből való kikapcsolását okozza. Amint tehát látható, a (86) kötélnek egyszerű meghúzása által a (64) tengely forgásba hozatik és egy teljes fordulat után önműködően megállíttatik. A (63) kúpkeréknek átmérője fél ak­kora mint a (67) keréké, következéskép­pen a (64) tengelynek egy fordulata az (53) tengelynek egy fél fordulatát okozza. Midőn az ekék a gépnek üres járásá­nál meg vannak emelve, célszerű az emelőszerkezetet azon lökésektől teher­mentesíteni, melyeknek az az ekéknek fölső helyzetében ki van téve. Ezen cél­ból mindegyik gerendelyen a (87) horog van elrendezve, mely a (45) kerékvilla fölső végébe akasztható. Egyenetlen talajon való haladásnál minden egyes eke szabadon föl- és alá mozoghat, miközben azonban az ekeva­saknak magassági helyzete az (58) emelő­láncok sajátságos elrendezése folytán az össszes ekéknél ugyanaz marad. Az egyes ekéknek vonószerkezete az ex­centrikus (37, 40) csapágyaknak beállí­tása révén bármikor bizonyos határokon belül magasabbra vagy mélyebbre állít­ható. Ép így lehet az egyes ekéket ezen excentrikus csapágyak segélyével oldal­irányban is beállítani. A szántási mélység az (50) csavarok segélyével, melyekkel a támasztó keréknek és a gerendelynek kölcsönös helyzete változtatható, bármi­kor gyorsan módosítható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Többbarázdás eke a futókerekek által hordott főkerettel, melyen az egyes ekék rézsútosan -egymás mögött eltól­tan, forgathatóan vannak megerő­sítve, jellemezve azáltal, hogy az egyes ekék egy, a futókerekek segélyével működtetett, be- és kikapcsolható emelőszerkezet segélyével egymás után önműködően megemelhetők vagy sű­lyeszthetők. 2. Az 1. alatt igényelt ekének egy fogana­tosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy mindegyik ekének gerendelyén egy függélyes irányban beállítható tá­masztókerék van elrendezve, mely lánc és emeltyű vagy hasonló mecha­nizmus segélyével az emelőszerkezet­nek a főkereten elrendezett vezérkö­zege útján a gerendelyhez képest le­szorítható, hogy ezáltal az eke a talaj­ból kiemeltessék. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt ekének egy foganatosítási alakja, jellemezve azál­tal, hogy a főkereten egy vezértengely van párhuzamosan az egyes ekéket hordó főtartóval elrendezve és több görbületi korongot hord, melyeknek kerületén vezéremeltyűknek görgői

Next

/
Thumbnails
Contents