64209. lajstromszámú szabadalom • Kádhoz és zuhanyhoz való keverőtelep

A szelepek és a szelepfészkek egymással j fölcserélhetők, hogy tetszés szerint előbb hideg és utóbb meleg, vagy előbb meleg és azután hidegviz legyen nyerhető, függet­lenül. attól, hogy miként vannak a veze­tékek elrendezvé. Az elsősorban említett elrendezés zu­hanyhoz szolgáló vezetékek részére szük­séges, ha hideg zuhany kívántatik; a má­sodsorban említett elrendezés a kádhoz szolgáló vezeték részére szükséges, t ha gyorsan akarunk meleg fürdőt készíteni, vagy gyors előmelegítésre van szükség. A rajzon a találmány tárgyának egy példaképem kiviteli alakja van föltün­tetve, ahol is az 1. ábra a keverőtelep fölülnézete, a 2. és 3. ábra annak az 1. ábra (A, B) vo­nal szerinti metszete az orsó két külön­böző állásánál, végül a 4. ábra a telepnek az 1. ábra (C, D) vo­nal szerinti metszete. Az (a) telepszekrény egy csavarokkal megerősíthető (b) alaplemezen van föl­építve és rajta két beömlő (c, d) toldat van kiképezve. A (c) toldaton hidegvíz, a (d) toldaton melegvíz folyik az (a) te­lepszekrénybe. Az (f) válaszfal, melyben a (g) teleporsó van ágyazva, a telepszek­rényt egy fölső és alsó térre osztja; a fölső térből egy (h) kifolyó a kádhoz, az alsó térből egy (i) kifolyó a zuhanyhoz vezet. Ügy a hidegvíz bevezetésére szolgáló (c) toldat, mint a melegvíz bevezetésére szolgáló (d) toldat két-két, szeleppel zár­ható nyílás segélyével áll a fölső és alsó telepszekrény térrel összeköttetésben. A (c) toldatból a belépő hidegvíz a (k) sze­lep segélyével elzárható (kl) nyíláson jut az alsó, és az (1) szelep segélyével elzáró­ható (11) nyíláson át a fölső telepszek­rény térbe. A (d) toldatból a belépő me­legvíz az (m) szelep segélyével elzárható (ml) nyíláson át kerül az alsó és az (n) szelep segélyével elzárható (nl) nyíláson át a fölső telepszekrény térbe. A toldatokban a (k, 1), illetve (m, n) sze­lepek egymás fölött vannak elrendezve és egy közös (o), illetve (p) rugóval fész­j kükre szorítva úgy, hogy az egyik szelep nyitásánál a hozzátartozó másik szelep a rúgó igénybevétele folytán még bizto­sabban szoríttatik fészkére és a víz után­csöpögése ki van zárva. A hideg víz bebo­csátására szolgáló toldat (k) és (1) szelepé­nek vezetőbordái hosszabbak, mint az (n) és (p) szelepek vezetőbordái. A (g) telep­orsón úgy a fölső, mint az alsó telepszek­rény térben egy (s), illetve (t) tárcsa van fölerősítve. Ha a (g) orsót az óramutató értelmében való forgatás által fölfelé hajtjuk, az (s) tárcsa a (k) szelep bordáira fekszik és a szelepet nyitja. A (c) toldaton és a (k, 1) szelepnyíláson át hideg víz folyik az alsó telepszekrénytérbe és onnan a (h) tolda­ton át a kádhoz tartozó kifolyóba. Ha me­leg vizet akarunk, az orsót ugyanolyan értelemben tovább hajtjuk, amikor is az (s) tárcsa fokozatosan a (d) toldatban fekvő (m) szelepet is nyitja és a meleg vizet bebocsátja. A telepszekrénybe tehát most hideg és meleg víz folyik, ott keve­redik és így jut a kádba. Mennél mele­gebb vizet akarunk, annál magasabbra kell a (g) orsót emelnünk, és annál in­kább kell az (m) szelepet nyitnunk. Ha már most a (g) orsót véghelyzetébe hozzuk, a meleg víz bevezetésére szolgáló (m) szelep teljesen nyitva áll, míg az (s) tárcsa a (kl) szelepnyílás kerületére fek­szik és a nyílást elzárja. A (kl) szelepnyí­lás alsó széle ugyanis alacsonyabban fek­szik, mint az (nl) szelepnyílás alsó széle. Ekkor tehát hideg víz nem folyhat a te­lepbe, csak meleg víz. A (g) orsónak a középhelyzetébe való visszahajtásánál előbb a meleg víz beömlésére szolgáló (m) szelep és azután a hideg víz beömlésére szolgáló (k) szelep zárul a megfelelő rúgó hatása alatt. Ha mindjárt eleinte nem hi­deg, hanem meleg vizet akarunk a kiádba folyatni, csak az (1) és (n) szelepeket és a kicserélhető szelepüléseket kell fölcse­rélni (a 2. és 3. ábrán csak a zuhanyhoz tartozó szelepek vannak kicserélhetően j föltüntetve) úgy, hogy a hosszabb bordák­! kai és a mélyebben fekvő szelepfészekkel

Next

/
Thumbnails
Contents