64181. lajstromszámú szabadalom • Csőkönyök öblítő- és iszaptömedékelő berendezések számára
Megjelent 1914. évi junius lió 13-án. MAGY. g|! KIR. SZABADALMI jE5| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 64181. szám. V/e/1. OSZTÁLY. Csőkönyök öblítő- és iszaptömedékelő berendezések számára. SCHWOISER HANS MAGÁNHIVATALNOK BÉCSBEN. A bejelentés napja 1913 junius hó 5-ike. Elsőbbsége 1912 junius hó 30-ika. Az öblítő- és iszaptömedékelő berendezésekben az öblítőáram elkerülhetetlen irányváltozásai az üzem részére igen hátrányosak és veszélyesek, amennyiben egyrészt torlódásokat (eltömődéseket) okoznak, melyek az öblítőáram által magával ragadt és éppen a csőkönyökökben könnyen megakadó idegen testek (fa, szög stb.) következtében lépnek föl, másrészt pedig az öblítóáram sebességcsökkenésére vezetnek, melyet a minden egyes csőkönyökön belül folytonosan növelt vezetékellenállás okoz, végül pedig a csőkönyököknek az erős kopás következtében való időelőtti kicserélését teszik szükségessé. Ha a csőkönyökök következtében növelt vezetékellenállás megnagyobbodásával több vízhozzávezetés által számolunk, hogy ezáltal az öblítőáram sebességcsökkenését elkerüljük, akkor ennek következtében egyrészt az öblítőáram keverési aránya lesz kedvezőtlen és másrészt az üzem megdrágul. Eddigelé az összes csőkönyökök körívalakúak voltak; hogy ezen könyökökben a nagy energiaveszteségek részben gyöngíttessenek, nagy görbületi sugarakat választottak, oly célból, hogy karcsú csőkönyökalakokat kapjanak, mimellett az időelőtti kopás elkerülésére a csőkönyököket vastagabb falakkal készíttették vagy betétekkel stb. látták el. A közelebbi megfigyelés azonban azt mutatja, hogy maga a körív nem adja a csőkönyökök helyes alakját és hogy az öblítőtömedékelő berendezésekben a föntemlített hátrányok az alak ezen helytelen megválasztásából adódnak. A csőkönyökön áthaladó minden egyes tömegpontnak mozgása, tekintet nélkül arra, hogy a tömegpont az öblítővízhez vagy a szilárd tömedékelő anyaghoz tartozik-e, két tényezőből tevődik össze, melyek egyike a csőkönyökbe való belépési sebességből adódó ugyanazon irányban való egyenletes mozgás (x = v . t, mimellett x a belépési sebesség irányában megtett utat, v a belépési sebességet és t az időt jelöli) és melyek másika a szabad esésnek egyenletesen gyorsított mozgása, mely egyenletesen gyorsított mozgás a nehézségi erőnek az összes tömegpontokra függélyes irányban való befolyásából adódik (y = i g • t2 , mimellett y a nehézségi arő irányában megtett utat, g a nehézségi erő gyorsulását és t az időt jelöli). Két ily mozgás összetevése (ferde hajítás), mint ismeretes, mindig parabolaszerű
