64141. lajstromszámú szabadalom • Tagolt kazán kovácsolt vasból
i' np miffl ^ " v "vw Megjelent 1914. évi junius hó 12-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 64141. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Tagolt kazán kovácsolt vasból. VOLLANDT ERNST GYÁRIGAZGATÓ KÖLN/M SÜRTHBEN. A bejelentéti napja 1913 április hó 5-ike. A találmány oly kazánokra vonatkozik, melyek különálló s tetszőleges számban egymás mögé sorozott keretalakú csőtagokból vannak összetéve. Az ilyen kazánokat magas és alacsony nyomású gőzfűtéseknél és melegvízfűtéseknél szokták alkalmazni. Ezen kazánoknál ismeretes a szűkebb belső kereteknek bővebb külső keretekkel oly módon való összekötése, hogy oldalsó terek képződnek, melyeken a belső keret középterében égő tűz gázai átvonulnak, mielőtt a kürtőhöz érkeznének. Ismeretes továbbá kétféle csőtagok alkalmazása is, amelyek annyiban térnek el egymástól, hogy a kétféle tagoknak váltakozó egymáshoz illesztése folytán a tagok között meghatározott nyílások maradnak szabadon, melyeken át a lűzgázok a különböző tűzcsatornákBa jutnak. A találmány tárgya az ilyen kétféle csötagokból álló kazánnak oly módon való kiképzése, hogy mindegyik kazántag egy teljesen zárt belső keretből és ugyanolyan külső keretből áll és hogy a belső tér és az oldalsó köpenyterek közötti átbocsátó nyílásokat a belső keret fölső harántcsöveinek különböző magassági helyzete hozz létre. Ennek folytán kívülről falazás nélkül körös-körül zárt kazán keletkezik, melynek tűztere a külső csövek egyikével sem áll érintkezésben, úgy, hogy a súgárzási veszteség igen csekély lesz. Lényeges továbbá a belső és külső keret közötti összekötő csődaraboknak oly módon való elrendezése, hogy a fölső csődarabok mindnyájan középen feküsznek és a tűzgázokat megosztó falat alkotnak, míg az alsó csődarabok felváltva az egyik és másik oldalon foglalnak helyet úgy, hogy nyílásokat hagynak szabadon, melyeken át a tűzgázok az oldalsó köpenyterekből vagy csatornákból az alsóba mehetnek át. A találmány szerinti kazán a csekély kisúgárzási veszteség és jó hőátvitel szempontjából főként akkor lesz kedvező, ha az egész, önmagában zárt külső keret háromszög keresztmetszetű csövekből építtetik fel oly módon, hogy a csövek egyik lapja kívül fekszik, míg a másik kettő hegyesszög alatt befelé irányúi. A kisugárzó fölület ekkor az egész fölületnek csak egy harmadrésze, a hőlelvevő fölület pedig két harmadrésze, míg a szokásos hengeralakú csövekből
