64113. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzkazántüzelések fojtószelepeinek szabályozására és egyéb célokra

bályozásáról van szó, midőn a gátat egy BoUrdon-cső szabályozhatja, a fojtószelep kötelek vagy effélék útján fogaz&tt szektor csapjával van összekötve, amely szektort a kilincskerekek tengelyén ülő csiga működteti. A találmány tárgyának jobb megértése céljából a mellékelt rajzon annak egy olyan kiviteli alakja van föltüntetve, amely gőzkazántüzelések fojtószelepeinek a kazángőz nyomása segélyével való szabályozására alkalmazható. A rajzokon az 1. ábra a relaismechanizmus függélyes keresztmetszete, a 2. ábra pedig az 1. ábra síkjára merőlegesen vett függélyes metszete. A relaisberendezés ellentétes működésű (4) és (5) kilincsekkel van fölszerelve, amelyek az ellentétes fogazású (6) és (7) kilincskerekek fölött lengenek. A kilincskerekek a központi (8) tengelyen foglalnak helyet, amelyen egy (9) csavar van elrendezve, mig az utóbbi a (10) csavarkerékkvadránssal kapcsolódik, amelynek (11) tengelyén egy kar a tüzelőberendezés be- és kibocsátó fojtószelepeivel kötelek vagy zsinórok útján van összekötve. A (4) és (5) kilincseket a (8) tengely körül elforgatható (3) kar tartja állandó lengésben, amelynek (43) hasítékával a (14) tengelyen ülő (13) csigakerék (12) pecke kapcsolódik, ahol a (13) kereket az állandó forgásban lévő (15) csiga hajtja. A kilincsek a (3) karból kiálló (16) csapra vannak ágyazva. A (17) horgonyt egy fölfelé irányuló (18) kar hordja, amely lazán van a (8) tengely meghosszabbításában fekvő (19) tengelyre szerelve. Ez utóbbi tengelyen továbbá a (18) kar két oldalán két fölfelé irányuló (21) ujj van elrendezve, amelyek egy (22) rúgó segélyével vannak egymással összekötve és fölső végeikkel a (4, 5) kilincsek (16) tengelyének egy nyúlványához feküsznek, illetve azt közrefogják. Az elmondottakból könnyen belátható, j hogy a (4, 5) kilincsek lengésük alkalmával a (21) ujjakat is kilendítik és hogy az az ujj, amely a kilincsek kilengésének irányában fekvő oldalon fekszik, a (22) rúgónál fogva a másik ujjat is magával viszi, mely utóbbi a (17) horgony (18) lartókarjának (35) csapjába kapaszkodik és ezáltal a horgonyt kilendíti. Ha azonban a horgony az egyik irányban nem mozdulhat el központi helyzetéből, a második ujj nem követheti az elsőt úgy, hogy a két ujj közötti (22) rúgó csupán kinyúlik, valahányszor a kilincsek ebben az irányban lendülnek ki, míg csak a horgony ismét föl nem szabadul. Könynyen belátható, hogy ha a horgony nem szabadulhat ki az egyik irányban központi helyzetéből, akkor az ezen oldalon lévő kilincs a kilincskerékbe kapaszkodik, míg csak a horgony szabad nem lesz. A (17) horgony (18) tartókarja egy lefelé irányuló nyúlvánnyal bír, mely egy (23) kettős fogat vagy tárcsát hord a kettős (24) gát szomszédságában. Ez utóbbi közepén van fölfüggesztve és egyik végén egy (30) rúgóval van ellátva, amely azt egy beállítható (29) rúdhoz szorítja, míg ez utóbbit az egyik vége körül elforgatható (27) emelőkar hordja, amely a (26) rúd útján az (1) Bourdon-csővel van összekötve. Ezen cső kitérj eszkedésének vagy összehúzódásának megfelelően a (29) rúd fölemelkedik vagy lesülyed és ezáltal a (24) gátat beállítja, amely viszont a (17) horgonnyal öszekötött (23) tárcsát megfogja és ezáltal megakadályozza, hogy a horgony a központi helyzetből az egyik vagy másik irányban kimozduljon. A horgonnyal összekötött (23) tárcsa vagy kettős fog a (24) gáthoz közelíthető és attól eltávolítható úgy, hogy azok a határok, amelyeken belül változások lehetséges, mielőtt a relais működésbe jönne, tetszőlegesen szabályozhatók. Az (1) csővel összekötött (27) emelőkar forgáspontja szintén beállítható, amennyiben a (27) kar egy rugalmas (28) karra van szerelve, amely a (29) rúd sűlyesztését és emelését eszközli. A (28) rugalmas kar a (39) bütyök segélyével