64104. lajstromszámú szabadalom • Berendezés párhuzamosan kapcsolt váltakozó áramú gépeken az áramok fázisegyenlőségének önműködő fenntartására

— 2 — áramfázisra vannak kiegyenlítve. A fázisérzékeny eszközökben a forgató nyomaték ismeretes módon csak akkor léphet föl, ha mindkét cséverendszerein egyidejűleg folyik keresztül áram és ezek az áramok egymástól eltérő fázisúak. A mellékelt rajzon a találmány tárgya néhány foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra három párhuzamosan dolgozó egy- vagy többfázisú váltakozó áramú gép kapcsolási elrendezését mutatja. Az egyes, nem ábrázolt és (I, II, III) jelzések által megadott gépek megfelelő fázisaiban ismeretes módon az (1, 2, 3) áramalakítók vannak beépítve. A találmány értelmében ezen áramalakítók szekundér tekercselései egyrészt azonos (w) ellenállásokon át egy-egy (k) áramkörhöz vannak kapcsolva és másrészt (4) és (5) kiegyenlítő vezetékek útján egymással párhuzamosan vannak kapcsolva. Mindegyik géphez egy-egy fázisérzékeny eszköz van hozzákapcsolva, mely két-két cséverendszerrel van fölszerelve, melyek közül az (a) cséverendszer a kiegyenlítő vezetékhez kapcsolt egyik összekötő vezetékbe, a másik (b) cséverendszer pedig tetszőleges helyen a (k) áramkörbe van beiktatva. Az 1. ábrán föltüntetett kapcsolásnál a (b) cséverendszerek a transzformátor szekundértekercselésébe és a kiegyenlítő vezetékhez kapcsolt egyik összekötő vezetékbe vannak beiktatva, míg a 2. ábra szerinti elrendezésnél a (b) cséverendszerek az összekötő vezetékek elágazása mögött először sorba vannak a (w) ellenállásokkal kapcsolva. A (w) ellenállások a körülményekhez képest indukciómentesek vagy induktivek lehetnek. Lehet azonkívül — mint azt a 3. ábra mutatja — a (w) ellenállásokat a (b) cséverendszerekkel is helyettesíteni, ha ezek elegendő ellenállással bírnak. Mint azt a 4. ábra mutatja, az (a) cséverendszereket a mindegyik géptől a (4) és (5) kiegyenlítő vezetékekhez vezető összekötő vezetékeken is lehet elosztani ügy, hogy mindegyik gép fázisérzékeny eszközei (al, a2) és (b) cséverendszerek befolyása alatt állanak. Ahelyett, hogy az egyes gépek áramait transzformátorokon át hozzuk a fázisérzékeny eszközökben hatásra, a gép megfelelő vezetékeiben induktív vagy indukciómentes ellenállásokat is lehet beépíteni és ezen ellenállásokból az (a) és (b) cséverendszerekhez való megfelelő elágazásokat létesíteni. Ily elrendezést tüntet föl például az 5. ábra, amelyen az ellenállások (r)-el vannak jelölve. Megjegyzendő még, hogy a (4) és (5) kiegyenlítő vezetékek egy ponttá zsugorodhatnak össze. Ezt látjuk például a 6. ábrán, ahol az egyes összekötő vezetékek, melyekben az (a) cséverendszerek vannak elhelyezve, a (6) pontban egyesíttetnek. A két (a) és (b) cséverendszert például a 7. ábra szerint egy Ferraris-tárcsára engedjük hatni. Ezek a készülékek, valamint működési módjuk is általánosan ismeretesek. Ameddig az áramuk az (a) és (b) cséverendszerekben egyenlő fázisúak vagy ameddig ezen rendszerek egyikében nem folyik áram, a (7) Ferraristárcsa az ellenerő, például a (8) rúgó által megszabott helyzetben marad. Mihelyt azonban az (a) és (b) rendszereken át^ folyó áramok között fáziseltérés lép föl, a (8) rúgó vagy súly irányító ereje legyőzetik és a (7) tárcsa az egyik vagy másik irányban elforgattatik. Ezt az elforgást a legkülönbözőbb módon lehet a hozzávaló gép szabályozására fölhasználni. így például lehet a tárcsával összekötött (11) kontaktusemelő útján a (9) vagy (10) áramkört zárni, miáltal például egy szervomotor az egyik vagy a másik értelemben mozgásba hozatik és a gép gerjesztő árama pl. szabályozó ellenállás útján befolyásoltatik. A kontaktusadás által azonkívül közvetlen ellenállást is lehet a ger -jesztő áramkörbe be- vagy kiiktatni. Továbbá bizonyos körülmények között lehetséges ezen Ferraris-tárcsa mozgását valamely szabályozó, pl. egy Tirrill-szabályozó feszültségi esévéjének magjára is