64095. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzeg és egyéb iszapos anyagok hevítésére mechanikai víztelenítésük előkészítése céljából
falak több kamrára osztanak, melyek váltakozva fönt és lent vannak egymással összekötve. A (b) válaszfalak fölül, a (bl) válaszfalak pedig alul csatlakoznak a kazánfalhoz. A tőzegmasszát vagy, effélét (c)-nél töltjük be és azt a forgó (i) tengelyre ékelt, kellően alakított (il) merítő kanalakkal ellátott szárnyak kamrából-kamrába továbbítják. A kazánt az utolsó (e) kamra alatt elrendezett külső (d) tüzeléssel hevítjük. Az (e) kamra fölhevítésénél az ezen kamra felé az (il) mentőberendezések segélyével mozgatott masszából gőzök és gázok fejlődnek. Az (e) kamrában beálló fokozódó nyomásnál a gőzök az (f) kamrában lévő massza fölületére nyomást gyakorolnak, miáltal a massza ezen kamrában lefelé nyomatik mindaddig, míg fölszine a (b) falazat alsó éléig nem sűlyedt. Az (e, f) kamrákban lévő gázok vagy gőzök ekkor a (g) kamrában lévő másszába léphetnek be és ezen massza fölhevítése mellett a (g) kamrában fölszállnak. A (g) kamrában lévő massza fölhevítésénél újólag gőzök keletkeznek és J'gy a (g, b) kamrákban oly nyomás keletkezik, mely a gőzök útján végül a (h) kamrában lévő masszát a (b) közfal alsó széléig nyomja le, mire a gőzök az (i) kamrában lévő masszán keresztül fölszállnak. Ezen kamrában ismét fölmelegszik a massza. Ez a folyamat a (c) beadagolási hely közelében fekvő első kamráig folytatódik. Láthatjuk, hogy gőzöknek a (g, h) és minden további kamrába való átvezetése és a masszának ezáltal beálló fölhevítése által oly nyomás keletkezik, mely az (e, f) kamrákban lévő gőzök nyomásával ellentétesen hat, úgy hogy az (e) kamrában melegbevezetés által a nyomást úgy kell fokozni, hogy az az említett ellennyomást legyőzhesse. Ebből következik, hogy a (g, h) kamrákban a nyomásnak ismét nagyobbnak kell lennie, mint az (i) kamrában és így tovább. A (z) bevezető kamrával összeköttetésben álló (x, y) kamrákban tehát a nyomásnak csak csekélynek kell lennie, hogy azt az ellenállást, melyet a (z) kamrában lévő massza nyújt, legyőzhesse és a gőzök a (c) beadagolási tölcséren át kiáramolhassanak. A nyomásnak ezen kamráról-kamrára való fokozatos csökkenéséből következik, hogy az anyagot alkalmas alacsony nyomás mellett, esetleg csakis légköri nyomással vezethetjük be a berendezésbe. Ahelyett, hogy a gőzöket a (c) beadagblási tölcséren át vezetnők el, az (x, y) kettős kamrán (1) szabályozó szelepet is rendezhetünk el, továbbá a berendezés fűtését úgy is végezhetjük, hogy a gőzök a berendezés beadagolási helyéhez érkezve, újból kondenzáltatnak. A tőzegmassza tehát az (e) kamra felé haladva, mindinkább fokozódó nyomás hatásának és mindinkább erősebbé való fölhevítésnek tétetik ki és végül az (e) kamrából az (n) elvezető csövön át kibocsátható. Az erős fölhevítés által a massza hajszáledényei megrepesztetnek, úgy hogy a tőzegmasszának vagy effélének ily kezalése által a masszát könnyen lehet vízteleníteni. Az (n) elvezető csőbe az (m) szabályozó szelep van beiktatva, hogy a massza fölszine az (e) • kaiprában kellő magasságban legyen tartható. A lefolyó és később esetleg sajtóhoz vezetett massza melege természetesen a (c)-nél bevezetendő massza előmelegítésére szolgálhat, lehet továbbá a kazánból eltávozó meleget más kamrák kezelésére is fölhasználni. Lehet az (e) kamrát önmagában is kívülről vagy belülről fűtött kazán gyanánt kiképezni. Ha az (e) kamrát nem akarjuk kívülről a (d) tüzelés segélyével fölhevíteni, ezen kamrába — mint azt a 3. ábra mutatja — a (dl) csövet vezethetjük be, melyen át túlhevített vízgőz vagy efféle jut a kamrában lévő masszába. Ennél a kivitelnél a massza fölhevítésétől származó gőzökön kívül a (dl) csövön át bevezetett gőzök is szolgálnak nyomóközeg gyanánt. A 2. ábra oly foganatosítási alakot tüntet föl, melynél az (e, f, g . . .) kamrák egymás fölött vannak elrendezve. Itt is a hevítés külső (d) tüzeléssel vagy bevezetett fűtőanyaggal történhetik. Ennél a kiviteli alaknál a kezelendő masszának (il) szárnyak vagy merítőkészülékek segélyével való mechanikai továbbítása elmaradhat, minthogy a massza önsúlyánál fogva fog a
