64070. lajstromszámú szabadalom • Nedves gázmérő megközelítőleg állandó mennyiségű töltőfolyadékkal

folyadékfölszinnél a zsákkamra homlokfalától annak hátsó fala felé könyökalakban van meghajlítva, minek következtében a magasabb nyomásnál kiszorított folyadék mennyisége a túlömlési gyűjtőtérhez viszonyítva jelentékenyen kisebb lesz,- mint a válaszfalnak eddigi egyenes átvezetése esetén úgy, hogy a gyűjtőtér tartalma csak keveset változik és a hibahatáron belül marad. Ha az 1. és 2. ábra szerinti kivitelnél az összegyűlt folyadékkal való elzárás megtörtént, akkor a gáznyomás a (g) előkamrában lévő folyadék fölszinére hat és azt esetleg a válaszfal (i) kivágásáig lenyomhatná, amikor is a gáz a mérőszerkezet működtetése nélkül áramolnék a dobköpenybe. Hogy ezt meggátoljuk a gázt közvetlenül, vagyis úgy vezetjük a záróhelyhez, hogy az nem mehet át a fogyasztási hely felé való távozását lehetővé tevő tereken. Nem túlmagas nyomások esetén elegendő, ha ecélból a (k) válaszfal a dobtengely fölött a gáz átlépését megakadályozza és pedig akár azáltal, hogy a (c) könyökcső kivágását tömítjük, akár pedig azáltal, hogy ennek átbocsátó helyét helyezzük el megfelelően. Célszerűbb azonban, mint a 3., 4. és 6. ábra szerinti kivitelek mutatják, az (1) bevezetőcsövet az előkamrán át az összegyűlt folyadék (a) terébe vezetni úgy, hogy a gáz csakis a (c) csövön juthat a fogyasztási helyre, miért is csupán az összegyűlt folyadék szerepel záróréteg gyanánt. Hogy az egymással az (m) lyukakon át közlekedő (g) és (h) terekben lévő folyadékok nyomása kiegyenlítődjék, a záróhely mögött a (c) csövet egy az előkamráig vezető (n) elágazással látjuk el, amely nyomáskiegyenlítő összeköttetést létesít az elő- és a dobkamra között. Ha a vezetékben a gáznyomás túlmagasra növekszik, úgy a (c) vezetőcsőben ezen túlmagas nyomásnak megfelelő magasságú zárófolyadékoszlop keletkeznék, amely túlhosszú cső elrendezését tenné ! szükségessé. Ezt egyszerűen olykép kerülhetjük el, hogy egy a gázátbocsátó nyílást a gáznyomás növekedésének elzáró elemet. előnyösen egy a folyadékfötszinen elrendezett úszót alkalmazunk. Ezáltal még azt az előnyt is elérjük, hogy az eddigi uszóberendezéseknél mutatkozó ingaszerű vontatott elzárás, aránylag nagy térszükséglet stb. elkerültetik, még pedig annak folytán, hogy az említett záróelemet nem a dobfolyadék sűlyedése hozza záróhelyzetbe, mint az eddigi berendezéseknél, hanem a zsákkamrában összegyülemlő folyadék emelkedése működteti. Szükség esetén a találmány szerinti gázmérőben a nedves gázmérőknél már ismeretes szabályozócsöveket is elrendelhetjük. Egy ilyen (q) cső elrendezési módja a 3. ábrán látható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Nedvesítő gázmérő megközelítőleg állandó mennyiségű töltőfolyadékkal, jellemezve egy, a zsákkamrából túlömlő folyadékot összegyűjtő és ezen folyadék révén elzárt (o) elzárási hely által, mely az eddig használatos, közvetlenül a dob folyadékja által mozgatott úszószelepet helyettesíti. 2. Az 1. igénypont szerinti gázmérő kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a gázt az (o) elzárási helyhez és onnan elvezető (b) és (c) csővezetékek különböző magasságban vannak elrendezve 3. Az 1. igénypont szerinti gázmérő kiviteli alakja, jellemezve egy a zsákkamra homlokfalától a hátsó fala fete könyökalakban meghajlított (d) válaszfal által. 4. Az 1. igénypoiit szerinti gázmérő kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a gáz az (1) fővezetékből közvetlenül az (o) elzárási helyhez van vezetve. 5. Az 1. igénypont szerinti gázmérő kiviteli alakja, jellemezve egy az (o) elzárási hely gázátbocsátó nyílását szabá' 'lyozó (p) zárótest által, melyet az aszszegvült folyadék működtet. II rajzlap melléklettel.) RÉSZVÉNYTÁR8ASÁG NYOMDÁJA BU0APE6TEN