64031. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erjeszthető cukrok előállítására

megjelent 1914. évi junius hó 4-én. MAGY. g|g| KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMILEIRAS 64031. szám. IV/d. OSZTÁLY Eljárás erjeszthető cukrok előállítására. STANDARD ALCOHOL COMPANY CÉG NEW-YORKBAN MINT GALLAGHER FRANCIS EDWARD NEWTONI ÉS MORK HARRY SOLOMON BOSTONI MÉRNÖKÖK JOGUTÓDJA. A bejelentés napja t913 julius hó 10-ike. Elsőbbsége 1912 julins hó ,15-ike. A találmány tárgya eljárás erjeszthető I cukrok előállítására facellulózából klór be- | hatására, amelyet vagy mint ilyent vezetünk be, vagy az átalakítandó cellulózának jelenlétében fejlesztjük és pedig akár egymagában, akár valamely ásványi savval együttesen alkalmazunk. Az eljárás akár gázalakú vagy vízben oldott szabad klórral, akár pedig sósav és salétromsav keverékével vihető ki. A klór erősen gátolja az élesztőhatást, lényeges tehát, hogy a digerálás befejeztével az élesztő beadagolása előtt minden szabad klór eltávolíttassék. Ez igen könnyen teljesíthető «antiklór» vegyületek, elsősorban nátriumtioszulfát segítségével. A digerálást előnyösen 4—9 atmoszférás gőzzel végezzük 10—60 percnyi időtartamban. Az eljárás kivitelét az. alábbi példákkal világítjuk meg: 1. példa: Fűrészport klórvizzel nedvesítünk olyan arányban, hogy a bevitt klór a száraz fürészpor súlyának mintegy 0'2%-át tegye. A keveréket azután zárt digesztorban (főzőüstben), 9 atm. gőznyomás alatt 30 percig főzzük. Főzés után a keverék a száraz fürészpor súlyára vonatkoztatva összesen 26'7% oldható anyagot és 18-4°/o redukáló cukrot tartalmaz. 2. példa: Hasonló módon 1174

/o sósavval és 113% salétromsavval végzett digerálás eredménye: 32-lVo szilárd anyag és 26-2% redukáló cukor. Ahelyett, hogy a klórt közvetlenül hidrolizáló szerként használjuk, alkalmazhatjuk azt mint a voltaképeni hidrolízist előkészítő reagenst is. A klórnak bomlasztó hatása facellulózára még hidegben is jól ismeretes. Kitűnt már most, hogy ez a hatás olyan természetű, hogy ha a facellulózát rá következőleg ásványi savakkal hidrolizáljuk, sokkal jobb eredményeket kapunk, mint ha a hidrolizáló savat egyébként azonos körülmények között magában alkalmazzuk. 3. példa: Fürészport közönséges hőmérsékleten több órán át szabad klór hatásának tesszük ki. Ezután előzetes mosás nélkül súlyának körülbelül l°/o-át tevő kénsavval igen híg oldatban 30 percig 9 atm. gőznyomás alatt digeráljuk. Az eredmény, a száraz fürészpor súlyára vonatkoztatva, összesen 28-1% oldható anyag, amelyből 25'2% redukáló cukorból áll. Egy másik kísérlet, amelyben a klórozott terméket di*