64022. lajstromszámú szabadalom • Kivonókészülék

— 2 — kerekek vaunak forgathatóan és eltolhatóan I a (6) tengelyen elrendezve. A (9) fogas­kerék is (8) kapcsolófogakkal bír és e£y (11) fogasrúdba kapaszkodik. A (10) fogas­kerék egy rugalmas (12) pöcökkel van el­látva, amely a (4) homlokkerék (14) fura­tába illik bele és a két kereket összekap­csolhatja. A (9) és (10) fogaskerekeket úgy kell elrendeznünk, hogy azokat a (4) hom­lokkerékkel fölváltva lehessen összekap­csolni. E célból azok (14) hornyokkal vaíF nak ellátva, amelyekbe (15) be- és kikap­csoló villák kapaszkodnak. A (15) villákat egy (16) rúd köti egymással össze, mimel­lett e villákat a (17) emelő segélyevei ide­oda mozgathatjuk. Mindegyik (1) állítóeme­lőnek egy csoport (4, 7, 9, 10) fogaskerék felel meg és az összes kerékcsoportok (15) kapcsolóvillái a (16) rúd által egymással össze vannak kötve. A (7) fogaskerekek arra szolgálnak, hogy a kisebbítendőt számtárcsákra vigyék át. A (10) fogaskerekek a kivonandót számtár­csákra viszik át, míg a (9) fogaskerekek a maradékot a (11) fogasrudak révén (18, 19, 20, 21) dobokra viszik át, amelyek jelző­tárcsák gyanánt lehetnek kiképezve vagy kapcsolódobok gyanánt működhetnek. Az •utóbbi esetben azokat (22) nyúlványokkal kell ellátnunk, amelyek a maradéknak meg­felelően állíttatnak be a működő helyzetbe, amelyben azok a pénzkidobótolókákat al­kalmas ismert szervek révén a maradék­összeg kidobása céljából bekapcsolhatják. A találmány tárgyának működésénél azonban csak azon műveletek jönnek tekintetbe, amelyek szükségesek, hogy a (18—21) do­bok a maradéknak megfelelően beállíttas­sanak. Ha a (18—21) dobokat (0—9) számjegyek­kel látjuk el, amint az az 1. ábrán jelezve van, úgy a maradékot képező számjegyek (23) nézőnyílásokon keresztül (2., 3., 4. ábra) látha.tóvá tehetők. Az (1) állítóemelők (24) mutatókkal van­nak összekötve és az állítóemelők mellett (0—X) számjegyekkel ellátott (25) skálák vannak alkalmazva, amelyeken a (24). mu­tatók az állítóemelők által való meneszté­sük alkalmával végig mozgattatnak. A (25) skálák egy-egy osztásvonallal többet mutat­nak, mint a dobok. Ez az osztásvonal (X)-el van jelölve és az állítóemelők egy különle­ges helyzetét jelzi. Az (1) emelőket mindig a nyíl irányában a nullahelyzetből állítjuk be (2. ábra), ép úgy az egyesek (18) dobja is nullahelyzeté­ből mozgattatik a nyilak irányában (2., 3. és 4. ábra). Ellenben a (19, 21) dobok ál­landóan egy oly helyzetből állíttatnak be, amely a nullahelyzethez képest egy tized­fordulattal hátrább van, mint azt a 2. és 3. ábrák mutatják. Ezen dobok a (23) néző­nyílások alatt a nyugalmi helyzetben a (9) számjegyet mutatják a nulla helyett. A dob­nak normális helyzete tehát 9990. Mindegyik (18—23) dob egy (26) fogas­kerékkel van összekötve. Ezen fogaskereke­ket a (11) fogasrudak hajtják. Az egyes do­bok egy-egy (27) pöcökkel vannak fölsze­relve, amely a dobok nyugalmi helyzetében egy rúgóterhelésű (28) emelőnek ütközik, melynek forgó mozgását a nyíllal ellenkező irányban egy szilárd (29) ütköző határolja (3. ábra). A dobok egy helytálló (30) tengelyen van­nak forghathatóan ágyazva és azzal (31) spirálrugók (visszavezetőrugók) révén van­nak összekötve, továbbá (32) kilincskerekek­kel vannak fölszerelve, amelyeken a (34) bütyköstárcsák által működő helyzetükből kiforgatható (33) rögzítőkilincsek kapaszkod­nak. A visszavezetőrugóknak az a rendelte­tésük, hogy a dobokat a (33) kilincsek ol­dása után nyugalmi helyzetükbe vigyék vissza. Ha pl. a kisebbítendő 1000 és a kivonandó 3, úgy a maradék 997 és ezt kell a (18— 21) dobok által beállítani. Ez a következő­kép történik: A (4, .7, 9, 10) kerekek a 4. és 5. ábrán föltüntetett kiindulási helyzetben vannak, amelyben a (4) és (10) kerekek egymásba kapaszkodnak, míg a (9) fogaskerék a (4) kerékkel nem kapcsolódik. A dobok 9990-en állnak. Most az (1) állítóemelőt 0-ról a ki­vonandóra, vagyis a III. helyzetbe moz­gatjuk. Ha a (10) kerékkel egy számtárcsa

Next

/
Thumbnails
Contents