64013. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magnéziumkarbonátnak előállítására calcium és magnéziumtartalmú ásványokból

tátik, leöntjük és az oldatot húzamosan 100° C. hőmérsékletre fölhevítjük, amikor is a szénsavas kettős só oldható alkálikarbonátra és oldhatlan mágnéziumkarbonátra bomlik el, mely utóbbi az oldatból kicsapódik. Az oldatban maradt alkálikarbonát újabb kálcium- és mágnéziumtartalmú ásványnak földolgozásánál használr ható föl, épp így a széndioxyd is, ha ennek fölfogásáról gondoskodunk. A találmányt képező eljárás egy másik foganatosítási módja kálciumtartalmű mágnéziumszilikátoknak földolgozásánál alkalmazható és abban áll, hogy a mágnéziumszilikátot előzetesen mésszel égetjük és így a mágnéziumszilikátoknak nagy részét kálciumszilikátokká alakítjuk át, amikor is a mágnéziumszilikátnak egy része kálciummágnéziumszilikátokká, annak nagyobb része pedig mágnéziumoxyddá alakul át. A mésszel való égetés által kapott terméket fölaprítjuk, széndioxydot Lartalmazó vízzel és alkálikarbonáttal vagy alkálibikarbonáttal keverjük és egy kazánban ammoniumkarbonátgőzök hatásának tesszük ki. A nagy feszültségű ammoniumkarbonátgőzök, a kálciummágnéziumszilikátokat is elbontják és eze-^ ket, valamint a mágnéziumoxydot is, a megfelelő karbonátokká alakítják, át. A kazánban uralkodó hőmérsékleti és nyomási viszonyok mellett, a jelen lévő széndioxydnak hatása alatt, a mágnéziumkarboriátnak egy része, az ammoniumkarbonáttal oldható mágnéziumammoniumkarbonáttá, annak más része pedig, az alkáli pld. káliumkarbonáttal ugyancsak oldható mágnéziumalkálikarbonáttá, az adott esetben magnézium-káliumkarbonáttá alakul át, míg a kálciumkarbonát az ásványnak többi alkotó részeivel együtt úgy, mint az első foganatosítási módnál, lecsapódik és a folyadéknak leöntése után portlandcementté dolgozható föl vagy keramikai célokra értékesíthető. A leöntött szénsavas kettős sókból a mágnéziumkarboriátot oldhatlan alakban, az oldatnak 100p

C hőmérsékletre való huzamosabb fölhevítésével csapjuk le, az elszálló ammoniákot pedig a széndioxyd-> dal együtt fogjuk föl, amikor is az ammoniumkarbonáttá regenerálódik és az oldatban maradt alkálikarbonát az eljárásnak újból való foganatosítására használható föl. Az eljárás egy további foganatosítási módjánál a szilikátokat közvetlenül teszszük ki az ammoniumkarbonát, az alkálikarbonátok és a széndioxydot tartalmazó víz hatásának annélkül, hogy azokat előzetesen mésszel égetnők. A jelen találmányt képező eljárásnak fo-* ganatosításánál az alkálikarbonát igen fontos szerepet játszik. A mágnézium- és kálciumkarbonát, széndioxydot tartalmazó vízben, különböző mértékben oldódik ugyan, de ezen különböző oldhatóságát a kálcium- és a mágnéziumtartalomnak elválasztására nem lehet fölhasználni azért, mert 1. s. r. mágnéziumkarbonátnak, széndioxyddal légköri nyomás alatt telített vízben való oldására 700 s. r. víz, tehát oly vízmennyiség szükséges, melynek elpárologtatása a nagy költségek következtében lehetetlen. Az oldott széndioxyd nyomásának nagyobbításával ezen költségek nem kisebbíthetők, mert igaz ugyan, hogy széndioxyddal 7 atm. nyomás alatt telített 50 s. r. víz old föl 1 s. r. mágnéziumkarbonátot, azonban, a kazánnak megnyitásánál és az oldott széndioxyd nyomásának csökkenésénél az oldott mágnéziumkarbonát a kálciumkarbonáttal együtt kicsapódik és csak a széndioxyd oldási nyomásának megfelelő mennyiségű mágnéziumkarbonát marad oldatban. Alkálikarbonátnak alkalmazásánál ellenben mágnézium-alkálikarbonát képződik és ez a kettős só, melynek oldatából, huzamosabb ideig tartó melegítésnél mágnéziumkarbonát csapódik ki, oly föltételek mellett is jól oldódik, melyek mellett a kálciumkarbonát oldhatlan. További kedvező hatása az alkálikarbonátnak az, hogy a széndioxydot tartalmazó vízben a ' mágnéziumkarbonáttal együtt oldódó vastartalom, alkálikarbonátnak