64012. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép nehezen elgőzölögtethető folyékony tüzelőanyagok számára

pontjai, mert az üreges (3) toldatban az illékonyabb alkatrészek, az elgőzölögtetés közben lekötött aránylag alacsonyabb hőmérséklet következtében nem képesek a löket azon meghatározott része előtt meggy úladni, amelyben a gyürűkamrában a túlságosan hevített levegő azokat meggyújtja. Ily módon a (28) csésze állandóan lökéseket kap, melyek a korom lerakódását és ennek következtében a (33, 34) lyukak eltömődését megakadályozzák. Maga az elrendezés kevés költséggel foganatosítható, minthogy a (28) csészének nem kell különleges alakot adni és vékony acélbádogból egyszerű húzás által állítható elő. Továbbá a szükséges fenékfölület aránylag kicsi és annak határolásai egyszerűek. A szerkezet még azáltal egyszerűsbül lényegesen, hogy a szelep és a csésze, öszszekötésük következtében, egész gyanánt mozognak és ezenkívül a berendezés nem tartalmaz oly részeket, melyek kopásnak vagy törésnek vannak kitéve. A 11. és 12. ábra egy módosított kiviteli alakot mutat. Ebben az esetben az (1) furat alsó része lépcsőzetessé van téve, hogy az ezen kivitelnél helytálló (28a) elgőzölögtetőcsésze részére fölfekvést képezzen, mimellett az elgőzölögtetőcsésze egyidejűleg tüzelőanyagtartányt képez. Ez a csésze lefelé meg van szűkítve és kissé a kompresszió- és égető térbe nyúlik. Az (1) furatnak a csészét körülvevő alsó része hengeres úgy, hogy a csésze körül a szűk (32a) gyűrűtér képeztetik. A csésze a furat alsó lépcsőzött részére egyszerűen fölfekszik vagy a gép fejével egy darabban készül. A (2) dugó (3) toldata a (28a) csészébe illik. A (6) és (14) furatokat az (5) szelep szabályozza. Az utóbbi, mozgása közben, az ez esetben helytálló csészéhez képest eltolódik, mely csésze fölső része (33a) lyukakkal bír, melyeken át a csésze a (32a) gyűrűtér fölső részével közlekedik, míg a csésze alsó része a (34a) lyukakon át a géphenger kompresszió- és égetőterével közlekedik. I Ha a gép négyüteműen dolgozik, akkor a dugattyú fölső helyzetében, amikor a dugattyú a kipufíogólöketet éppen befejezte, a kipuífogószelep zárva van. Mihelyt a dugattyú lefelé mozog, a (C) szelep nyílik és friss levegő szívatik a hengerbe. Egyidejűleg vagy kevéssel a (C) szelep zárása után az (5) szelep nyittatik és tüzelőanyag lép a (28a) csészébe. Egyidejűleg a (6) furaton kis mennyiségű levegő szívatik be, mely levegő mennyisége a szükséghez képest a (16) állitócsavar segélyével szabályozható. A (6) furaton át beszívott levegő a (28a) csésze melegének közreműködése mellett a tüzelőanyagtöltet illékonyabb alkatrészeinek egy részét elgőzölögteti. Az ily módon a szívólöket és a kompressziólöket közben képződött karburáit levegő a csészét a (32a) gyűrűtérrel és az égetőtérrel öszszekötö szűk lyukak következtében hatásos módon a csészébe bezárva marad. Minthogy a dugattyú és a hengerfej közötti távolság aránylag kicsi és a gép végleges kompressziótere ennek megfelelően kicsi, a légtöltet főrészének hőmérséklete aránylag magas lesz; azonban ama nagy falfölület következtében, amelyről a meleget a (32a) gyürütérben tartalmazott levegő elvezeti, a levegő hőmérséklete ezen gyürütér fölső részében lényegesen magasabb, mint a légtöltet főrészének hőmérséklete. Ily módon a kompressziólöket vége felé a (32a) gyűrűtérben tartalmazott levegő hőmérséklete kellő magas lesz, hogy a karburáit levegőt a (28a) csészében meggyújtsa. Ebből következik, hogy a gép üzeme közben a gyújtási időpontok szabályos és meghatározott sorrendben következnek be, mert az illékonyabb alkatrészek a (3) térben aránylag hidegek és pedig azért, mert a meleg az elgőzölögtetés alatt leköttetik és így az alkatrészek csak akkor gyújthatok meg, ha a löket egy meghatározott részében a túlságosan hevített levegő a gyűrűtérben azokat meggyújtja. A (28a) csészébe bezárt karburáit levegő meggyúladásából adódó előzetes