64012. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép nehezen elgőzölögtethető folyékony tüzelőanyagok számára
— i -mint a (29) toldat és a szelep és toldat egyesítési helyén a tüzelőanyag bevezetésére a (30) horony van alkalmazva. A (29) toldat a (2) dugó (3) folytatásában mozog és a (30) horony fölső széle kisebb átmérőjű, mint a (3) toldat belső ürege. Ennek folytán a horony a (3) toldat üregével közlekedik, ha az (5) szelep fészkéről eltávolíttatik, mint ezt a 4. ábra mutatja. A (30) horony a (28) csészével is közlekedik és pedig több sugárirányú (31) furat segélyével. A (2) dugó (3) toldata az (1) furat alsó vége fölött bizonyos magasságban végződik és az (1) furatnak a (3) toldat alatt lévő, a (28) csészét körülvevő része a géphenger égetőterével szabadon közlekedik, mimellett a gyürűalakú (32) kamrát (6. és 7. ábra) képezi, mely a (28) csészéi; körülveszi. Minthogy a dugattyú és a hengerfej közötti távolság aránylag kicsi, és a gép végleges kompressziótere ennek megfelelően szintén kicsi, ennek folytán a légtöltet főrészének hőmérséklete aránylag magas lesz. Azonban ama aránylag nagy falfölület következtében, amelytől a meleget a (32) gyűrűkamrába bezárt levegő elvezeti, a levegő hőmérséklete a gyűrűkamra fölső részében lényegesen nagyobb mértékben emelkedik, mint a légtöltet főrészének hőmérséklete. Ily módon egy a kompressziólöket közelében fekvő ponton a (32) gyűrűkamrába bezárt levegő hőmérséklete kellő magas lesz, hogy a karburáit levegőt a (28) csészében meggyújtsa. Hogy már most a túlhevített légtöltet a (32) kamrában e célra szolgálhasson, a (28) csészének fölső vége kis (33) nyílásokkal bír, melyek segélyével a (32) kamra fölső része a (28) csészével korlátozott összeköttetésben áll. A (28) csésze továbbá közvetlenül feneke fölött (34) lyukakkal van ellátva, melyeken át az el nemi gőzölögtetett tüzelőanyag (mely vékony réteg alakjában a csésze fenekén marad) a csészében végbemenő robbanás alkalmával a géphenger égetőterébe hajtatik, mimellett a csészében a robbanás akkor megy végbe, ha az elgőzölögtetett tüzelőanyag a csészében a (32) kamra fölső részében lévő túlhevített levegő által meggyújtatik. A (28) csészébe bezárt karburáit levegő gyújtása által bekövetkező előzetes robbanás a tüzelőanyagtöltetnek a (28) csészében visszamaradó főrészét rendkívül finoman szétporlasztja, töké" letesen fölhevíti és elgőzölögteti, minthogy a tüzelő anyagtöltet a (34) lyukakon át erőszakosan hajtatik ki, és az égetőtérben tartalmazott levegővel keverődnie kell. Az első robbanás után közvetlenül a tüzelőanyag megfelelő lassú robbanása következik be, míg a tüzelőanyag utolsó része elfogyasztatott. A (34) lyukak nagysága és száma, valamint a (28) csésze fenekéhez képest való elrendezése bizonyos mértékben az alkalmazott tüzelőanyag minőségétől függ. Nagytipusú gépeknél előnyös lehet azon előzetes robbanás időpontjának pontos meghatározása, mely által az elgőzölögtetett tüzelőanyag a géphengerbe hajtatik. Ezen meghatározás a (35) tuskók segélyével könnyen eszközölhető, mely tuskók a (32) gyűrükamrába vannak behelyezve és kellő mélyre nyúlnak, oly célból, hogy úgy a (33) nyílásokat, mint a (34) nyílásokat is szabályozzák. Ezek a tuskók tolatytyúk gyanánt működnek és a (3) toldatról lefelé kiálló szárnyak alakjában foganatosíthatók. A 3. ábra az (5) szelepet és a (28) csészét a dugattyú szívólöketének kezdeténél vagy az éppen befejezett kipuffogási löketnél mutatja. Ha a szívólöket kezdetén a dugattyú lefelé mozog, akkor a szelep és a csésze egész gyanánt a 4. ábrabeli helyzetbe mozog, melyben az (5) szelep (4) fészkétől eltávolodik és a (34) lyukak a (35) tuskók alatt fekszenek. A dugattyú által előidézett szívóhatás azt létesíti, hogy a (6, 7) csatornákon és a (31) fura~ tokon át tüzelőanyag és levegő áramlik be, mely (31) furatok a (30) horonyból a (28) csészébe vezetnek. Mihelyt a csészébe kellő mennyiségű tüzelőanyag lépett be, a csésze az (5) szeleppel együtt fölfelé, a 3. ábrán rajzolt helyzetbe visszamozog;