64001. lajstromszámú szabadalom • Vasúti kocsikapcsoló
metszetben a szorítópofák zárt és nyitott helyzeténél, míg a 6. és 7. ábrák szerkezeti részleteket ábrázolnak nagyított léptékben. Az (a) és (b) kocsikat összekötő (c) kapcsolórúd villaalakban kiképezett hátulsó vége az \e) csuklórészhez van erősítve, mely az (a) kocsi homlokoldalán elrendezett t s(d) csapállványban vízszintes irányban forgatható. A (c) kapcsolórúd mellső vége hegyes (f) gombbal van ellátva, amely mögött a rúdnál kisebb keresztmetszetű leesztergályozott nyakrész van kiképezve. A (b) kocsi homlokoldalán egy (g) kapcsolótok van elrendezve, melynek tölcsérszerű (hl) nyílásába a (c) rúd a kocsik összekapcsolása alkalmával behatol, miközben a hegyes (f) gomb a (h) szorítópofákat szétfeszíti. Ezen szorítópofák eltolhatóan vannak a (g) tokban elrendezve és (i) rugókkal vannak ellátva, melyeknek szabad végei a (g) tokot kétoldalt bezáró (k) födélre feküsznek, miáltal a szorítópofákat állandóan a tok középpontja felé nyomják. Amint az'(f) gomb hegye a szorítópofákat éri, azok az (i) rugók feszítőerejét legyőzve széttolódnak és a 3. ábrán föltiintetett helyzetbe jutnak. A (c) rúd további előretolása alkalmával a (h) pofákat az (i) rugók ismét összenyomják úgy, hogy azok a gomb mögötti leesztergályozott nyakrészbe csappannak s ezáltal a (c) csatlórudat megfogják. A kocsik szétkapcsolása a sineken kívülről történik egy (1) emelő segélyével, mely célszerűen a (b) kocsi hosszoldalán van elrendezve. Ezen (1) emelő az (m) tengelyre erősített (n) villásrúdra hat, melynek mellső vége az (o) csúszórész alá nyúl s elmozdulása alkalmával azt a (g) tokra erősített, függélyes helyzetű (p) csapszögön eltolja Az (o) csúszórész jobb és baloldalán (q) összekötőrudak vannak csuklósan megerősítve, melyek az (r) csapok körül forgó és fölső végeikkel a (h) szorítópofák kivágásaiba nyúló (s) emelőkkel állanak összeköttetésben (4. ábra). Az (1) emelő elfordítása alkalmával az (n) villásrúd az (o) csúszórészt fölfelé eltolja, miközben a (p) csap-Bzögön elrendezett (t) rúgó megfeszül, az (s) emelők elfordulnak és a (h) szorítópofákat szétnyomják úgy, hogy a (c) kapcsolórúd gombja szabaddá válik és a szorítópofák közül kihúzható (5. ábra. Az (1) emelőt elbocsátva az összes szervek ismét visszatérnek kezdeti helyzetükbe. A súrlódás csökkentése és a kenés megkönnyítése céljából a (h) szorítópofák (u) •kivágásokkal vannak ellátva. Hogy a (c) csatlórúd a két kocsi közötti esetleges magasságkülönbséghez alkalmazkodni tudjon, azért azt két részből állítjuk elő, amelyeket a (v) csukló köt össze egymással. Az összekötés olyan kivitelű, hogy az egyik rész villaszerűén fogja körül a másikat. Hogy a kapcsolórúd a magasságkülönbségek kiegyenlítődése után ismét azonnal nyújtott helyzetbe jusson, ezen célból a villaágak között két (x) rúgó hatása alatt álló (w) nyelvet alkalmazunk, mely rugók a (c) kapcsolórúdon ülő (y) gyűrű furataiban vannak elhelyezve és két (z) csavar által szabályozhatók. Ugyanilyen hatást fejt ki az (al) rúgó is a kapcsolórúd függélyes és vízszintes síkban elfordíthatóan megerősített hátulsó végére úgy, hogy a kapcsolórúd minden, menetközben előforduló kitérés után ismét visszatér kezdeti helyzetébe. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vasúti kocsikapcsoló, azáltal jellemezve, hogy a két (a, b) kocsit egy (c) kapcsolórúd köti össze, melynek villaalakú hátulsó vége függőleges irányban elfordíthatóan van odaerősítve a (d) csapállvány körül vízszintes síkban mozgatható (e) csuklórészhez, míg a kapcsolórúd mellső vége hegyes (f) gombbal s e gomb mögött egy leesztergályozott nyakrésszel van ellátva, melybe a (g) kapcsolótokban eltolhatóan elrendezett (h) szorítópofák becsappanva, az (i) rugók feszítőerejének hatása alatt a kapcsolórudat megfogják. 2. Az 1. igénypontban védett vasúti kocsikapcsoló kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a kocsik szétkapcsolása a
