63976. lajstromszámú szabadalom • Újítás laposcsévéjű villamos áramszámlálókon

megjelent 1914. évi május lió 3-án. MAGY. JGJW KIR. SZABADALMI |Bn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 68976. szám. VII/c. pSZTÁLY. Újítás laposcsévéjű villamos áramszámlálókon. S. ELSTER GYÁRI CÉG WIENBEN. A bejelentés napja 1913 február hó 22-ike. Az indukció elven alapuló váltóáramszámlálók úgy villamos, mint szerkezeti szempontból a tökélynek már igen magas fokán állanak, ami különösen a szerkezet egyszerűségében és az üzembiztonságban nyilvánul. Az egyenáramszámlálókról, különösen pedig a Watt-óraszámlálókról, mint ismeretes, ez nem állítható. Eltekintve az áramfordítók és kefék alkalmazásával járó és így elkerülhetetlen hátrányoktól a dobalakú rotorral biró egyenáramú Watt-óraszámláló még más lényeges hibákkal is bír. Elsősorban is mint egyszerű dinamómétert a külső mágnesesmezők, mágnesek, erősáramú vezetékek, sőt még a földmágnesség is befolyásolja* A i dobrotornak alakja és az ettől bizonyos távolságban alkalmazott a dobot körülvevő, a mágneses teret létesítő csévék továbbá azt okozzák, hogy a számláló igen terjedelmes, ennek következtében drága és nehezen áttekinthető. Javítás céljából a rotor csak úgy vehető ki, ha előzőleg legalább is az egyik mágnescsévét eltávolítjuk. Ez egyrészt igen körülményes, másrészt azonban a számlálónak újbóli mértékhitelesítését teszi szükségessé. Végül a rotornak különféle egymásra tekercselt és egymásba tolt csévékből való előállítása is kényelmetlen, drága és a javítást megnehezítő. Valamelyik csévének megsérülésénél legtöbbször már az egész rotor használhatlanná válik. Már régebb idő óta azonban oly számlálórendszer is ismeretes, t. i. az, amelyik laposcsévéjű, vagy tárcsarotorral van ellátva, mely számláló a dobrotornak legtöbb hátrányait nélkülözi. A laposcsévéjű' számlálók asztatikusak, megfelelő szerkezetnél kis helyet foglalnak el, a rotor könynyen hozzáférhető, könnyen előállítható és javítható. Sajnos azonban ennek a számlálórendszernek az eddigi kiviteli alakjainál oly nagy hátrányai vannak, hogy eddig az ily számlálók még a közönl séges dobrotoros számlálókkal sem tekinthetők egyenértékűeknek. Forgató nyomatékuk ugyanis túlkicsi úgy, hogy, ha velük használható mérési pontosságot akarunk elérni, a számlálókészüléket nagyon nehézre kell készítenünk és azonkívül a mellékzárlatban igen sok áramot is fog fogyasztani. Ezek a hátrányok a következő okokra vezethetők vissza: 1. Valamennyi eddigi laposcsévéjű számlálónál a rotornak és mágnescsévéknekj helytelen szerkezete következtében a rotorban erős ellenhatások lépnek föl. 2. A tárcsarotor elektrodinamikai szem-