63932. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ívlámpa három- vagy többfázisú áramhoz

meffielent 1914. évi május hó 29-én. iMAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 63932. szám. VII/h. OSZTÁLY­Elektromos ívlámpa három- vagy többfázisú áramhoz. HEIMANN ARTHUR KERESKEDŐ ÉS SCHÁFFER WALTER MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1912 április hó 4-ike. Elsőbbsége 1911 április hó 5-ike. Jelen találmány három vagy többfázisú áramhoz való elektromos ívlámpákra vo­natkozik, melyeknél mindegyik áramfázis részére legalább egy szén van elrendezve. Ezek a lámpák a találmány szerint olymó­don foganatosíttatnak, hogy az egyes elek­tródáknak egymástól való távolsága a lámpa égésénél jelentékenyen nagyobbra válasz­tatik, mint ugyanazon áramerősségek mel­lett egy váltakozóáramú lámpánál vagy egyenáramú lámpánál, is. Többfázisú áramú lámpáknál csak ezáltal éretik el oly fény­kihasználás, mely az összes eddigi fény­forrásokat, pl. a nyomógázlámpákat is messze fölülmúlja, amit mi ismertünk föl és állapítottunk meg legelőször. A csatolt rajz 1. ábrája a háromfázisú lámpának egy kiviteli alakját mutatja, melynél a talál­mány alkalmazható. A 2. ábra azt magyarázza grafikusan, hogy mily nagy jelentőséggel bír az elektródák távolságának növelése. (1, 2) és (3) jelöli a háromfázisú lámpa három szenét. A lámpának föl nem tünte­tett állványzatán (6) szögemeltyűk és pedig mindegyik szén részére egy-egy van ágyazva, mely szögemeltyűk a (7) húzórúd és a (8) gyűrű segélyével a szenekbe kapaszkodnak. A (6) szögemeltyűk másik karjába egy-egy 9 rúd kapaszkodik, melyek (10) emeltyűk­kel vannak csuklósan összekötve. A (10) emeltyűk a (11) csapágyakban szintén a lámpaállványzaton vannak ágyazva és a (12) rugók által az 1. ábrán föltüntetett helyzetben tartatnak, melyben a három szén csúcsai egymást érintik. Három a (16) mágnestekercsekbe benyúló (15) mágnes­mag van a (10) emeltyűkkel a (17) rudak útján összekoíye. Ha a (16) tekercsek ger­jesztetnek, akkor azok a (15) magokat be­húzzák, miáltal a (10, 9, 6, 7) emeltyűrend­szerek olymódon mozgattatnak, hogy az (1, 2) és (3) szenek csúcsai széthuzatnak és így a fényívek képződnek. A szeneknek a leégés után való után­tolása a következő módon történik: A lámpa állványzatán (19) vezetőrudak vannak ágyazva, melyeken a szenek (23) tartói csúsznak. A széntartók azonban (24) csukló­val vannak ellátva, mely a szeneknek fönt­említett, oldalirányú kilengését megengedi. A széntartók (25) zsinórokon függnek, me­lyek (26) vezetőgörgők köré futnak és a (27) dobra vannak föltekercselve. A dob al­kalmas fogaskerekek segélyével, a (28) fo

Next

/
Thumbnails
Contents