63931. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok emelésére és továbbítására

Megjelent 1914. évi május hó 29-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 68931. szám. XXI/c. OSZTÁLY. Berendezés folyadékok emelésére és továbbítására HUMPHREY HERBERT ALFRÉD MÉRNÖK LONDONBAN ÉS RUSDELL WILLIAM JOSEPH MÉRNÖK DÜDLEYBEN. A bejelentés napja 1912 március hó 21-ike. Elsőbbsége 1911 junius hó 2-ika. A jelen szabadalom tárgya olyan berendezés folyadékok emelésére és továbbítására, melynek lendítőkereke nincs és melynél a hajtóerőt valamely éghető keverék égési termékeinek expandálása szolgáltatja. Régebbi szabadalmakban, melyeknek tárgya ugyancsak a föntebb . jelzett és belső elégéssel dolgozó berendezés, ismertetve volt már oly kiképzés, melynél egy folyadékoszlop munkának végzése, illetve energiának fölhalmozása mellett bizonyos határok között ide-oda mozog. Ezekben a régebbi szabadalmi leírásokban teljesen ki van fejtve, mi az ilyen folyadékoszlopnak működési módja, nevezetesen, hogy ennek elsősorban kinetikai energiára kell szert tenni, mert a folyadék tömegnyomatékait úgy a befelé, mint a kifelé irányult löketnél bizonyos műveletek elvégzésére lehet fölhasználni. Ennek megfelelően a folyadék tömegnyomatékának szerepe igen nagy; így pld. az égési kamrában a tömegnyomalék fölhasználásával idézhetjük elő azt a nyomáscsökkenést, mely az öblítő levegőnek, a tüzelőanyagnak és (vagy) az újabb bevezetendő folyadékrfak bevezetését végzi a berendezés bizonyos részeibe. A kompressziólöket alatt a tömegnyomaték arra szolgál, hogy a friss égési keveréket a meggyújtás előtt komprimálja. A munkalöket alatt az égési termékeknek, az expandálásnál kifejtett munkája a legnagyobb részben vagy teljesen kinetikai energiává alakul át; sok esetben azonban ennek a munkának helyzeti energiává való átalakítása a cél. Amennyiben azonban a munka végzésénél csakis a folyadéknak tömegnyomatéka jön figyelembe, ezt a folyadékot a jelen találmány szilárd tömegekkel helyettesíti, melyek pld. különálló vagy egymással kinetikai kapcsolatban levő szilárd dugattyúk alakjában képezhetők ki. A valamely adott esetben szükséges, meghatározott nagyságú tömegnyomatéknak fölhalmozására szolgáló tömeg részben szilárd anyagból, részben folyadékból is állhat, mely utóbbi esetben annál kisebb lehet az ide-odamozgó folyadékmennyiség, minél nagyobb a szilárd dugattyúk tömege; a szélső eset az, hogy az ide-odamozgó tömeg teljesen szilárd anyagból áll. A nehéz ide-odamozgó tömeg alkalma-