63897. lajstromszámú szabadalom • Lapátos kerekű szivattyúberendezés

E nyomás szabályozására az (e) szívónyílásnak változtatható keresztmetszetet adunk, amire pl. egy (h) tolólap szolgálhat, amelylyel a szívónyílásnak tetszőleges részét lefödhetjük. Ezt a tolólapot, az (f) csőhöz hasonlóan szintén hosszhasítékokkal ellátott cső alakjában képezhetjük ki és a külső (f) csőben forgathatóan rendezhetjük el. Az elért nyomás a lapátoskerék kerületének, a tok falától az (s) csúcspontban való távolságától is függ. A nyomás szabályozására tehát még, akár a tokot rendezhetjük el a lapátos kerékkel szemben függélyes irányban eltolhatóan, amivel a keréknek exentricitását változtatjuk meg, akár pedig egy nagy nyomásnak kitett hely és egy kisnyomású hely között építhetünk be oly kiegyenlítő vezetéket, amelynek keresztmetszetét változtatni lehet. A 2. ábrán a berendezésnek egy más kiviteli alakját tüntetjük föl, amelyen két (el) és (e2) beömlőnyílás és két (cl) és (c2) kiömlőnyílás van alkalmazva. Ily módon tulajdonképen két különálló szivattyú áli elő és pedig az (sl) és (s2) csúcs-, illetőleg elválasztópontoknak megfelelően, amelyeket a kiömlőnyílásoknak a rajzon látható egyesítésével párhuzamosan kapcsolhatunk össze egymással, vagy pedig akár egyenlő, akár különböző víztömeggel, tehát ugyanily nyomással működtetve, egészen különválasztva is használhatunk. Az utóbbi esetben a szivattyúnak fönt csak egy (c2) kiömlőnyílást adunk, míg a másik (cl) kiömlőnyílás a rajzon pontozott vonalakkal alul föltüntetett helyzetben rendeztetik el. A szivattyút az ábrázolt módon két részre való fölosztása helyett természetesen három vagy több részre is föloszthatjuk. A beömlőnyílásokat is ahelyett, hogy a szállítandó anyagot, amint az első ábrán látjuk, a lapátos keréknek belső kerületén vezetnők be, a keréknek külső kerületén vagy pedig a szivattyúnak egy vagy mindkét oldalfalában is elrendezhetjük, vagy végül ezt a kétféle elrendezést együttesen is alkalmazhatjuk. A leírt szivattyú szállító munkája két, egymástól szétválasztható műveletből áll; előbb ugyanis a szállítandó anyagot a lapátos kerékbe be kell, hogy vezessük és a szívótérből a keréken át az utóbbi tokjá7 jának falához kell szállítanunk. Majd azután a tok fala mentén a (c) kiömlőnyílásig mozgatjuk tova az anyagot, miközben nagy nyomásra hozzuk. Ezt a két műveletet persze oly szivattyúberendezéssel is végeztethetjük, amely két különválasztott szivatytyúból áll. Ez az elrendezés pl. olyan lehet, hogy a szállítandó anyagot egy tetszőleges szivattyú szívja be, ami az első műveletnek felel meg, míg egy mellette elrendezett lapátos kerekű szivattyú mozgatja tova a szállított anyagot, miközben nagy nyomást kölcsönöz neki. Az új elrendezésnek az ismert centrifugális szivattyúkkal szemben az az előnye van, hogy változatlan kerületi sebességgel a nyomás tetemes növelését érjük el vele. Ugyanazon nyomómagasság elérésére szóval kisebb kerületi sebesség, ill. a szivattyú lapátjainak kisebb száma elégséges, amiből következik, hogy az új szivattyú hajtására kevesebb erő szükséges és az egész gépezet is olcsóbb lesz. Nagy szállítónyomás elérésére természetesen több szivattyút kapcsolhatunk fokozatosan egymás mögé, ill. egy nagyobb lapátos kereket osztunk föl a második ábrához hasonló módon több elemre. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lapátos kerekű szivattyúberendezés, jellemezve a szívótérnek csak a szívóoldal felőli részén a kerék lapátjához közel elrendezett egy vagy több szívónyílás által, amelyen át a szállítandó közeg a lapátok közé belép, a szivattyú nyomóoldalán azonban a szívótérböl sem ki, sem ide vissza be nem juthat. 2. Lapátos kerekű szivattyúberendezés, a szívótérnek csak a szívóoldal felőli részén elrendezett egy vagy több szívónyílással, jellemezve a lapátokon belül fekvő, a szívóteret alkotó cső által, amelyen a szívónyílás a szivattyúnyomó nyílásával ellentétes oldalon van elrendezve.