63892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás varratnélküli harisnyák előállítására talpas sarokkal és francia lábheggyel a Laub-féle kötőgépen

I míg csak a sarok el nem készül; a francia lábhegyet úgy kapjuk, hogy a fogyasztási gerincet a tűsorok közepére helyezzük át. Az eljárás menetét a mellékelt rajz vázlatos ábrái szemléltetik. Az 1. ábra egy kész harisnyát tüntet föl, a 2—7. ábrákon a sarok előállításának különböző munkafázisai láthatók, la 8. ábra 'a harisnya sarokrészének nézete, a 9. iábra az eljárás kivitelére használt áttevőket, végül a ; 10. és 11. ábra la lábhegy előállítása- ' nak munkafázisait tünteti föl. Az eljárás kivitelére a kötőgép négy széles (il—i4) áttevővel van fölszerelve (9. ábra), amelyek ia nyílirányban egymás felé mozoghatnak és egymástól eltávolodhatnak. A jobbról lévő (i3, i4) áttevők egy-egy eltolható (a, ial) tűvel vannak fölszerelve. Ez az 'áttevő tű természetesen különállóan, pl. ia tűsor ágyazatában is lehet elrendezve). Amint a harisnya (1. ábra) szára a lábikránál fogyasztva, egészen a sarok kezdetéig elkészült, amíg ;a tűkön függő szemeket két csoportba osztjuk (8. ábra) és pedig a lábfej előállítására való (A) és a sarok előállítására való (B) csoportra. Egyik-egyik csoport mindkét tűsorra kiterjed úgy, hogy a lábfej készítésére való (o—1, o—11) szemek, úgyszintén a sarok készítésére való (1—k, 11—k) szemek két csoportban vannak. A sárok alakítása tehát mindkét tűágyon történik. A 2. ábrán az (A) lábfejnek és (B) saroknak csak néhány az elülső tűágyon lévő szeme van föltüntetve. A lábfejhez tartozó tűk most egyelőre nem működnek. A sarokhoz, tartozó tűkön ellenben előbb jobbról) balra (1 sor a 3. ábrán) és ismét vissza (2 sor), majd a hátulsó oldalon jobbról1

balra (3, sor) és azr után visszafelé (4 sor) kulirozunk. Mielőtt a fonalvezeték balról jobbra visszafordul, SiZ3i Z 'CLZ első sortól a másodikra való átmenetnél az (a) áttevő tű (4. és 9. ábra), amely a lábfejcsoportba tartozó első nyelves tű fölött áll, előretolódik. A fonal ennek következtében (b)-nél áthurkolja ezt a tűt. Ugyanez ismétlődik a hátulsó tűágyon, amikor is az (al) tű tolódik előre. Miután mindkét (a, al) áttevő tűt áthurkoltuk, akkor ezek az alattuk lévő tűkről fölemelkednek, hogy a vezető fésű fölött elmozoghassanak, s egy osztással jobbfelé mozognak, amint ezt az 5. ábrán pontozott vonalak jelzik. Ez a mozgás azért is szükséges, hogy a lábfejcsoport ; szélső szeme szabadon leemelhető legyen. 1 Ezután az (A) lábfejcsoport valamennyi szemét egy tűosztással balra, tehát kifelé tesszük át (6. ábra). Miközben az áttevő tűk a, lábfejcsoport tűire illeszkednek, hogy a szemeket megfogják, a mozgatható (a), ill. (al) áttevő tű annyira visszahúzódik, hogy ámbár aí (b) hurok rajta függve marad, azonban az alatta fekvő szemet (5. ábra) nem fogja meg. Most következik be az (i3), ill. (i4) áttevők balra tolódása egy tűosztásnyira. Minthogy az (a, al) áttevő tűk is az áttevőkkel mozognak, az azokon függő (b) hurkok a szemek kihelyezésekor ezekkel együtt a lábfejcsoportnak szemeitől megf osztott szélső tűire vitetnek át. A lábfejcsoport szemeinek kihelyezése után egy (x—x) sort az elülső és hátulsó tűágyon körülkötünk (7. ábra), tehát minden szemmel ellátott tűn kulirozunk, miközben a fonalvezeték jobbról balra és ismét visszafelé mozog. így tehát a fonalvezeték a gép jobb oldalára jut s újra megkezdődik a félig nyitott kötés a leírt módon. Ez azután a körülfutó kötéssel egészen a sarok elkészültéig váltakozik. A félig nyitott kötésnél az áttevő tűn alakított hurkoknak a lábfejcsoportnak a kihelyezéskor megüresedett tűire való függesztése révén a lábfej ÖS1

cl sarok között egész tetszetős (y) kapcsolat (1. és 8. ábra) áll elő, s egyidejűleg a körülfutó sorral 'kapcsolatban megszűnik a szemek feszülése vagy túlságos eltorzulása. Ha már a sarok a (z) vonalig (1. és 8. ábra) elkészült, akkor a talp készítésére térünk át úgy, hogy ismert dódon csak csekély számú, a tűágyak jobboldali végén