63873. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés oldatok elpárologtatására vagy sűtítésére, valamint chemiai reakciók kivitelezésére

gítségével hajtott röpítő berendezés; (pl. alkalmas elrendezésű forgó tányér, melyre a folyadék rávezettetik és mely tányér a folyadékot pl. alkalmas ütköző fölületek segítségével rendkívül finom köddé ala­kítja át és mint ilyent az elpárologtató térben oldalt réteg alakjában kitéríti). A szárítóközeg (levegő- vagy gázáram) a folyadék alatt vezettetik be, még pedig célszerűen minden oldalról egyenletesen vagy szintén a középből kiindulva, mimel­lett a belépés aránylag kis sebességgel vagy anélkül történik. A találmányt közelebbről a mellékelt rajzon föltüntetett, példakép vett berende­zés alapján magyarázzuk meg. A rajz szárítóberendezést mutat hosszmetszet­ben. Az (A) tartány a kisebbedő átmérőjű (B) toldattal van ellátva, mely a szárított anyag befogadására való. A szárítóközeg (az elpárologtatásra szükséges levegő- vagy gázáram) egy vagy több (C) cső segít" ségével a (D) nyílások által képezett ko­szorúhoz vezettetik, melyen át egyenletes rétegben a tartány belsejébe hatol. A fölfelé haladó levegő- vagy gázáram eközben a folyadékréteget szögben éri és különösen annak kerületén jut érvényre, mert a réteg itt a legvékonyabb. A folyadék készlettartányból az (E) csö­vön át az (F) száj csőbe lép, mely azt víz­szintes irányban minden oldal felé finom köd alakjában egyenletesen elosztja. A képezett, rétegalakú folyadékköd faj­súlyához képest gyorsabban vagy lasab­ban száll le, miközben az alulról jövő szárító közeg szárítja, mely az ezáltal képezett oldószerrel vagy folyadékpárákr kai telítettetik és fönt eltávozik; a képző­dött száraz por vagy koncentrátum a fo­lyadékköd által elfoglalt térből az esetleg még szembejövő szárítóközegen át a (B) toldatba esik. A nedvességgel telített szárítóközeg (le­vegő vagy gáz) a tartányok alkalmas (G) nyílásokon át távozik, melyek célszerűen valamivel nagyobbak, mint a szárítóközeg belépési nyílásai; a szárítóközeg elveze­tése azután a (H) csövön át történik. Szárításra levegő vagy más tetszőleges gáz választható, mely esetleg az elpárolog tatásra kerülő anyagokra magukra is Va­llathat, vagy érzékeny anyagokat a le* -gö behatása ellen megvédhet. A belépő levegő- vagy gázáram h -mér­séklete tetszőleges magas lehet és . saját továbbá az elpárologtatandó kc ég szá­rító-, illetve elpárologtató erejf vagy az oldott anyag érzékenysége szt\ .nt is vál­tozik. SZABADALMI IGÉNY' ,L. 1. Eljárás oldatok elpárol', ^tatására vagy sűrítésére, valamint ' ^miai reakciók kivitelére, melynél a yólyadék finoman elporlasztott alakbai' oly tartányba fujatik be, melybe fconkívül levegő­vagy gázáram vezett tik be, azáltal jellemezve, hogy a \ Vlyadékot a tar­tány belsejében elrendezett szájcső vagy más porlasztóberendezés segít­ségével sík, lehetőleg meg nem szakí­tott rétegben oszlatjuk és a szárító­közeget a porlasztóberendezés alatt egy vagy több nyíláson bevezetve alul­ról levegő- vagy gázáram alakjában vezetjük a folyadékréteggel szemben. 2. Az 1. igényben védett eljárás fogana­tosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a szárítóközeget (levegő- vagy gázára­mot) a folyadékköd rétege alatt elren­dezett nyílások által képezett koszorú segítségével egyenletesen vezetjük be a tartányba. 3. Berendezés az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítására, azáltal jelle­mezve, hogy sokszög vagy köralakú keresztmetszettel biró tartány cél­szerűen a középen porlasztóberende­zéssel, ezalatt pedig egy vagy több a gáz bevezetésére szolgáló nyílással van ellátva. (I rajzlap melléklettel.) PALLAS rilSZVÉNYTAftSAftÁG 9U0APESTE*

Next

/
Thumbnails
Contents