63858. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos távfényképezésre

- 2 -egész szalag elvonult, a fényérzékeny cel­lának teljes fölülete sávonkint le van vi­lágítva. A (b) fényérzékeny cella gyanánt selén-cellát vagy más hasonlót választha­tunk. Különösen ajánlatos azonban föto­elektromos cella. Ez példaképen üveg­edényből állhat, melyben a cellának hátsó fala mentén ezüst-élektróda van alkal­mazva. A cellának mellső fala mentén második elektróda gyanánt ugyancsak ezüstlemez szolgál, melyre halogén-ezüst­vegyület igen finom rétege van rávíve. Elektrolyt gyanánt előnyösen higított kén­sav szolgál. A fényérzékeny halogén­ezüstlemez rendkívül érzékenyen reagál a fénybehatásokra és minden fényinten­zitásnak megfelelő eltérő áramokat vált ki. Kísérletek mutatták, hogy a cella fölü­letének nem kell 5><5 cm-nél nagyobbnak lennie, hogy még kellő fénykülönbsége­ket érjünk el. A nevezett cellának primér áramköré­ben érzékeny telefon-relais van alkal­mazva, minőt pl. azáltal nyerünk, hogy két, az áramok behatása alatt egymáshoz képest elforgó tekercset, melyek fonala­kon vagy effélén vannak fölfüggesztve, mikrofon-ellentállásra hagyunk behatni, mely két golyó közötti kamrában van, mi­mellett a kamarának határoló falai félig az egyik tekercsen, másik fele pedig a másik tekercsen van megerősítve, 1. pl. a 216857. sz. német szabadalmi leírást. Ily telefon­relais bekapcsolása szükséges, mert a fénycella által közvetlenül előidézett ára­mok túl gyengék. Az (s) szekundéráram­körben, mely a (c) relaisnek (p) primér­tekercséhez tartozik, battéria és (e) elektromágnes van bekapcsolva. Ezalatt mozog el a (d) acéldrót, mely a (tl) dob­tól a (t2) dobhoz (rl és r2) görgőkön át fut. Oly sebességgel való tovahaladás ese­tén, mely a gyakorlatban pillanatonkint 2i/2 méterre volt növelhető, az (e) elektro­mágnes által még elég erős mágneses ha­tások voltak előidézhetök, melyek az acél­dróton rögzíttettek. Most tehát oly acélszalagunk van, me­lyen a fényképnek megvilágítási hullám­zásai mágneses úton mágneshullámok gyanánt rögzítve vannak. Ezt az acélszalagot ezután a fölvevőké­szülékről eltávolítjuk és az átvivőberen­dezés (B) fölvevőállomására hozzuk. Itten ismét (tl) dobtól az (rl, r2) görgő­kön át a (12) dobhoz fut, és pedig az (e) elektromágnes alatt. Az erősbbítésre itt is analóg (c) relais szolgálhat, melynek szekundértekercseléséből az (fl, f2) táv­vezetékek indulnak ki, melyek az (e) elektromágneshez vezetnek. Ez a távve­zetékek elektromos hullámait, melyek az acéldrót mágnesező hullámainak felelnek meg, egy másik, a (tl, t2) dobokon és (rl, r2) görgőkön át futó szalag mágneshullá­maira viszi át. Az átvitel tehát az ismeretes Poulson eljárás, vagyis a mágneses rögzítés analó­giája szerint történik. Kiemeljük itt nf£g azt, hogy nem szükséges, hogy mindkét acélszalag synchron fusson, hanem elég­séges, ha egyenletes sebességgel mozog­nak. Ha az egyik drótnak sebessége emel­lett nagyobb, mint a másiké, úgy mágne­sező cellák erősebben szét vannak húzva. A mágnesezett acéldrótnak az elektro­mos fogadóállomáson való előállításával ezeknek működése be van fejezve. A ke­pét most a címzettnek sürgöny vagy levél gyanánt átadhatjuk. Most már a (C) át­alakítóállomás föladata, hogy a mágneses képből újra optikai képet állítson elő. Ez ismeretes módon pl. a Korn-féle eljá­rás segélyével történhetik. Erre azonban különösen előnyösen a következő beren­dezés szolgálhat: A (C) fogadóállomás relais-jének (s) szekundéráramkörében finoman elosztott (k) vasmaggal biró te­kercs van beiktatva, melynek közepén azonban szénkéneggel töltött (g) csö­vecske van, melyet elől és hátúi két Nicol­féle prizma zár el. Ezt a berendezést a rajz 3. ábrája nagyított léptékben tün­teti föl. Egy fényforrás fénysugarat bocsát ezen berendezésen át, mely valaminő fényér­zékeny fölületet világít meg és ezen fölület előtt ismét a leírthoz hasonló, kis nyílá-

Next

/
Thumbnails
Contents