63842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szegény arany- és ezüstércek dúsítására flottációval

Megjelent 1914:. évi május lió 233-én. MAGY. glgt KIR. SZABADALMI fBa HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 63842. szám. XII/b. OSZTÁLYEljárás és berendezés szegény arany és eziistórcek dúsítására flotációval. MICHAELIS SAMU MÉRNÖK ARANYIDÁN. A bejelentés napja 1913 április hó 12-ike. Jelen találmány tárgya új flotációs eljárás és berendezés, szegény arany <;s ezüstércek dúsítására. Célja jelen találmánynak: a szegény érceket nagy fémkihozat mellett olcsón és tökéletesen dúsítani és ezáltal ezeket is bányászásra érdemesekké tenni. Az eddig ismeretes flotációs eljárásoknak a régi, fajsúly és abszolutsúly szerinti osztályozás elvein alapuló töményítő ércelőkészítési eljárások fölötti, számos esetben való határozott előnye ismeretes ugyan, mindamellett oly több rendbeli hátrányaik vannak, melyek egyenesen kizárják a lehető tökéletes fémkivonast, miután a finomrazúzott ércliszt zagy alakjában, tehát többszörös mennyiségű vízzel keverve, jut érintkezésbe az olajjal, mely a zagyban természetszerűen mindig fölül helyezkedik el, míg a kivonandó és fajsúlyuknál fogva nehezebb, dús ércszemek alul helyezkednek el és így a legszorgosabb keverés mellett is tisztán véletlen dolga, hogy mindenik ércrészecske olajrésszel jusson érintkezésbe, mely körülmény pedig egyik legfontosabb föltétele a tökéletes sikernek: a lehető legnagyobb fémkihozatnak, mi csak abban az esetben következhetik be, ha az érc. minden egyes fémesvegyülete vonatik be olajjal. Másfelől az eddig ismert flotációs eljárásoknál csupán azon fémes részek nyeretnek ki, melyek a meddő anyagkőzettel fölületük egész részén, tökéletesen megszabadítva lévén, teljesen bevonatnak olajjal és ezáltal a fölületre emelkednek, míg az olyan részecskék, melyek a zúzásnál tökéletlenül föltárva az olajjal való keveredésnél csak részben, vagyis csak fémes részek helyén vonódnak be olajjal, a folyadék fölszinére ennek következtében föl nem emelkedhetnek, hanem legjobb esetben csak a teljesen meddő részek fölött a folyadékban lebegve maradnak és így a meddővel egyetemben elúsznak és veszendőbe mennek. Az eddig ismert flotációs eljárásoknál tehát csak az érc tökéletesen föltárt fémes részei nyerettek ki, mely körülmény már magában véve is teljesen kizárja a magas fémkihozatot, mert tudvalevő dolog, hogy az ércek fölzúzásánál azok fémes vegyületeinek egy része még mindig kötve marad egy-egy meddő (kvarcos) szemhez, vagyis tökéletlenül lesz föltárva. Ismeretes továbbá azon körülmény is," hogy az olaj csupán a fémes részekhez tapad szilárdan, a meddő ásványi részek-