63839. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kazántápvíz előmelegítésére

bályozót is elrendezni, mely szelepeket működtet oly módon, hogy a bevezetett fűtőgőznek mennyisége megváltozik, ha a berendezésnek azon részében, melyben a szabályozó el van rendezve, a hőmérséklet, illetve a nyomás a normálistól eltér. Az alkalmazott és a hőmérsékletváltozás által befolyásolt szabályozó, a berendezésnek egyik foganatosítási alakjánál, egy szelepet működtet, mely egy többszörös expansióval dolgozó gőzgépnek egyik gőzgyűjtőjéből gőzt vezet be a szekundér előmelegítőbe, ha a fáradt gőznek mennyisége elégtelen a tápvíznek a kívánt hőmérsékletre való fölhevítésére. A mellékelt rajzoknak 1—6. ábrájában a berendezésnek hat különböző foganatosítási alakja van vázlatosan, nézetben, részben metszetben feltüntetve. A berendezésnek egyik foganatosítási alakjánál a fáradt gőzt vezető (e) cső (1. ábra) az (o) elágazó cső útján az (a) primér előmelegítővel van összekötve, melyen a víz az (f) csőkígyóban áramlik át; szerkezeti tekintetben ez az előmelegítő a föltüntetett szerkezettől eltérően is kiképezhető. Az (a) primér előmelegítőnek alsó részét a (h) visszacsapószelep és a (p) cső a (d) tápszivattyú szívóoldalán elrendezett (b) szekundér előmelegítővel köti össze, melybe a tápvizet az (i) cső vezeti be; az (f) csőkígyót a (k) cső köti össze a tápszivattyú nyomóvezetékével, az (a) primér előmelegítőben lecsapódott vizet pedig az (s) cső vezeti a (b) szekundér előmelegítőbe. A (b) előmelegítőbe a gőz az áttört (r) csövön át áramlik be, mely a tápvízben fekszik; az (a) előmelegítő, a (h) szelep és az (r) áttört cső által képezett gőzvezetéknek ellenállása kisebb, mint az (e) vezetéket a (c) kondenzátorral összekötő (g) szelepnek ellenállása. Ha az (a) primér előmelegítőbe beáramló fűtőgőznek mennyisége nagyobb azon gőzmennyiségnél, mely a primér előmelegítőben lecsapódhatik, a primér előmelegítőben a gáznyomás növekedik és a gőz, a (h) szelepnek önműködő kinyílása után, (p) csövön át a (b) szekundér előmelegítőbe áramlik. Ha az (a) primér előmelegítőben le nem csapódott gőznek mennyisége nagyobb annál a gözmennyiségnél, mely a (b) szekundér előmelegítőben lecsapódhatik, az (1) szelep részben elzáródik, a primér előmelegítőben a gőznyomás tovább növekedik és a gőzfölösleg, a (g) szelepnek önműködő kinyílása után, a '(c) kondezátorba áramlik át. A (b) szekundér előmelegítő aránylag sok vizet tartalmaz és hőakkumulátor gyanánt szerepel úgy, hogy a hőmérséklet, az (r) csövön át bevezetett gőz mennyiségének változásánál is, eléggé egyenletes. Az (r) áttört cső helyett más gőzelosztó szerkezetet is lehet a szekundér előmelegítőben elrendezni. A (d) tápszivattyút hajtó gőznek mennyiségét az (y) úszó által befolyásolt (z) szelep szabályozza. A (b) szekundér hűtő az (a) primér hűtővel a berendezésnek egy módosított foganatosítási alakjánál nem láncolatosan, hanem párhuzamosan van kapcsolva, amint az az 1. ábrában pontozott vonalakkal föl van tüntetve; ebben az esetben a (h) szelep az (o) vezetékbe van iktatva. A berendezésnek leírt foganatosítási alakjánál a szelepeknek nyitására és zárására a nyomásnak hatása alatt működő szabályozók vannak alkalmazva. A berendezésnek egy másik foganatosítási alakjánál erre a célra a hőmérsékletnek hatása alatt működő (w) szabályozó (2. ábra) van a (b) szekundér előmelegítőbe behelyezve, mely az ebbe az előmelegítőbe gőzt bevezető (x) szelepet akként működteti, hogy a tápvíznek hőmérséklete a (b) előmelegítőben egy bizonyos hőmérsékletnél nágyobbá nem lesz. A berendezésnek egy további foganatosítási alakjánál (3. ábra) a (b) szekundér előmelegítő az (a) primér előmelegítővel a (p) cső útján van összekötve, melyen át a gőz a csapadékvízzel együtt áramlik az (a) primér előmelegítőből a (b) szekundér előmelegítőbe, hová az áttört (r) csőből folyik be. Ha az (e) csövön át az (a) primér előmelegítőbe bevezetett ösz-