63819. lajstromszámú szabadalom • Gép kolbásznak és más efféléknek előállítására

készüléke által kitolt kolbászszálat mindig közvetlenül a tömőszájcső kibocsátó nyilasa mögött osztották részekre. A kolbászszálnak ezen részekreosztása az eddigi gépeknél szorító- és kötő- vagy úgynevezett bélcsavarókészülékekkel történik, melyek a kolbászszál kitolása közben időszakosan jutnak működésbe és a kolbászszálnak egységárukra való részekreosztását a bélnek szakaszos összeszorítása, kötése vagy csavarása útján végzik. A találmány szerinti gép munkamódja lényegében véve a következő meggondolásokon alapszik. A rajz 1. ábrájában látható vázlat kapcsán tegyük föl, hogy a tömőszájcsőről lehúzott bélburok hossza (l'j, a tömőszájesőre reáhúzott bélburok hossza pedig (1"). Tegyük föl továbbá, hogy a szájesőre ráhúzott (1") hosszúságú burkot a (p) sajtónyomás szorítja a szájcsőhöz és hogy a szájcsőből j v1

) térfogategységű töltőmassza már kilépett. Ha ezen föltevések mellett az (1') hosszúságú bélburokba töltőanyagot utántöltünk, akkor a (v1

) térfogategység a bélburokban a bél állandó utántöltése közben előretolódik, miután a belet a (p) sajtónyomás a szájesőre szorítja. A töltőanyag előretolása közben a bél belső fölületén súrlódási erőhatások lépnek föl, melyek a töltőanyagnak j a burokban való előremozgása ellenében ! hatnak. Minél több töltőanyagot tolunk ki a lehúzott burokba, annál nagyobb tömőnyomásra van szükség, hogy új béltöltőanyagot tömjünk a burokba. Világos, hogy töltőanyagnak állandó további kitolása alkalmával végül oly (x) szakaszt kell a burokban elérni, melyben a (v1

) térfogategység további előretolásához szükséges erőket az ellenható súrlódási erők ellensúlyban tartják. A kolbászszál ezen része az anyag tolódására nézve holt szakasz gyanánt szerepel, mivelhogy a bélnek a szájcsőre való rászorítása mellett az (x) szakaszban a töltőanyagnak a burokban való tovaömlése megszűnik. Ha ezt a szakaszt elértük, akkor a bélburok további töltése csak úgy lehetséges, ha a tömőszájcsőről új burokanyagot bocsátunk le. Ekkor a fönt ismertetett folyamatok ismétlődnek, vagyis ha új burokanyagot bocsátunk le a tömőszájcsőről, akkor a burokban a tömőszájcső kibocsátó nyílásától (L) távolságban a töltőanyag tolódása megakad. Ha ekként a találmány szerint a bármily töltőmassza-tömőkészülékkel kitolt kolbászszálat állandóan addig tömjük elő, míg a kolbászszálban a töltőanyag tolódására nézve holt szakasz nem keletkezik és ha erre ezen holt szakasz körletében a kolbászszálat vágókészülékkel egységárúkra vágjuk szét, akkor ily módon lehetővé válik tökéletesen egyenlő egységsúllyal bíró egységárúkat készíteni, miután az előtömött kolbászszál ezen «holt szakasz® körletében minden körülmények között ugyanazon fajlagos sűrűséggel bír. Az ezen eljárás gépi úton való foganatosítására szolgáló készülék a legkülönbözőbb módon képezhetők ki és a rajzokon föltüntetett foganatosítási alak csak példa gyanánt szolgál. A gép akként van kiképezve, hogy a gép hajtóműve egy köpenyben teljesen el vau zárva, míg a burok tömésére és osztására szolgáló munkamechanizmusok könynyen tisztítható elrendezésben vannak a gép köpenyén elhelyezve. A gép lényegében az (a) töltőanyagtartányból, az időszakosan vagy folytonosan működő tokos (b) rotációs műből, a (c) tömőszájcsőből, a (d) szállítóműből és az (f) vágókészülékből áll. A kitolt kolbászszál szállítására szolgáló készülék, valamint az annak részekreosztására szolgáló vágókészülékek a gépnek föltüntetett foganatosítási alakjánál a kitolt kolbászszál természetes görbületének megfelelő pályában vannak elrendezve. A vágókészülék mögött a (g) csúsztatócsatorna van elrendezve, melyből a szétosztott egységárúk a (h) gyűjtővályúba csúsznak le. A kitolt kolbászszál vezetése azonban egyenes pályában is foganatosítható, anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege változást szenvedne. Lényeges csak az, hogy az (f) vágókészülék a tömőszájcső kibocsátó nyílásától