63807. lajstromszámú szabadalom • Gép szögletkötő lemezek alakítására

aetéből, hanem egész hosszában egyenletesen fog a forma homorú részébe illeszkedni. ( Miután az (F) hyomógerendával teljes sajtolónyomást fejtettünk ki a formákra, a csík a kívánt lalakba saj tolódik, ahogy ez a 6. ábrán látható. Megjegyzendő, hogy a (14) domború résznek (23) éle aránylag éles, a (13) formának evvel együttműködő (24) része ellenben le van kerekítve. Igen lényeges ugyanis a doboz erőssége szempontjából, hogy a szögletkötő belső oldalai mindvégig érintkezzenek a doboz két Összefutó oldalával, ezért kell a szögletkötő belső szögének, mint a 6. ábrán, élesnek lennie. Viszont, ha a homorú forma felelő (24) részét is olyan éles szögben alakítanók, mint a domború forma (23) élét, ez utóbbi a fát átvágná. Azonfölül, ha a szögletkötő csíkra kifejtett nyomás nem mindenütt egyenlő a formák között, akkor iaz azt alkotó lapok azokon a helyeken, ahol kisebb a nyomás, nem egyesülnek kellőkép. Ennek elkerülésére úgy alakítjuk a formák homorú részének (24) darabját, hogy a nyomás a (25) szöglettel szomszédos pontokon is mindenütt ugyanakkora legyen, mint a (26) lapok egész területén.' Ily módon lehetővé válik, hogy ezeket a lapos lemezcsíkokat melegen való sajtolás útján alakítsuk, anélkül, hogy elhasadnának, s egyúttal külső fölületüket simán és lekerekítve képezzük ki. Az így alakított saögletlemezek egyes rétegei érintkezési fölületeik minden pontján egyformán össze vannak erősítve és egyenletesen vannak kötőanyaggal átitatva úgy, hogy anyaguk nagy mértékben homogénné válik. Sajtolás közben melegítjük is a szögletkötőket. Ez az üreges (6—12) formák belsején átvezetett gőz segítségével történik. Mindegyik forma alsó lapjának vége felé egy-egy nyílással van ellátva, amelybe egy-egy (27) csőtoldat van csavarolva. Ezekre a (27) csőtoldatokra a 2. és 3. ábrán látható módon gumiból vagy más hajlékony anyagból készült csöveket húzunk, hogy azok a formák szabad mozgását a (48) léceken ne akadályozzák. A hajlékony (28) csövek alsó végei a vízszintes (29) csővel közlekednek, amely viszont T-alaká könyökök segítségével függőleges(31) gőzbevezető és (70) vízbevezető csövekkel van összeköttetésben. Az utóbbiak (32), illetőleg (33) elzárószelepekkel; vannak fölszereive. A gép másik oldala hasonlóan van berendezve az elhasznált víz és gőz elvezetésére, amint ezt (34) jelzi a 3. ábrán. A sajtolás megkezdtével a gőzbevezető cső (32) elzárószelepét kinyitjuk, amikor is a gőz a formák belsejébe ömlik, azokat fölmelegíti és a kiömlési csöveken kiáramlik úgy, hogy a lemezek előre meghatározott hőfokra hevíthetők föl. Kellő tartalmú sajtolás után a gőzt elzárjuk és a vízbevezető (33) szelepet nyitjuk. A hideg víz végigöblíti a formarendszert, minek folytán az egyszerre lehűl úgy, hogy a formák szabadon megfoghatók a kész szögletkötőlemezek kivétele és a gép újratöltése céljából. Természetes, hogy a fűtőberendezés módosítható, anélkül, hogy a gép egyéb szerkezetét, illetőleg a szabadalom védelmi körét átlépnők. A leírás szerint az asztallapra helyezett formák homorú részét, illetőleg is eltérések lehetnek a 4., 5. és 6. ábrák kapcsán leírt megoldástól. Nem kell a homorú résznek föltétlenül a forma fenéklapjától bizonyos távolságban kezdődnie, valamint a formák magassának sem kell éppen az alar kítandó lemezek szélességével megegyeznie. Lényeges csak az, hogy a homorú rész szájnyílása közvetlenül az egyik (22) éltől a másikig mérve, kisebb legyen, mint a szögletcsík szélessége a behajlítás előtt, míg a homorú rész területének akkorának kell lennie, hogy a behajlított csíkot teljesen magába fogadja, azaz, amikor a csík a 6. ábra föltüntette helyzetében van, a homorú részen belül kell feküdnie, hogy így fölületének minden része nyomás alatt legyen a homorú es; domború formák között. A föltüntetett kivitelben az asztallap szabályozza a csík alsó szélének helyzetét, hogy az gyorsan és kényelmesen sajtolásra kész helyzetébe legyen hozható, s