63800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erjeszthető cukrok előállítására
termelési hányada szempontjából előnyös, ha a fát alkalmas hidrolizáló szerek jelenlétében rövid ideig aránylag magas nyomáson és hőmérsékleten kezeljük s ezután á keletkezett fadextrinek hidrolizálását alacsonyabb hőmérsékleten folytatjuk, hogy így egyrészről a fadextrinek és dextróz keletkezési, másrészről a dextróz bomlási viszonyait a különböző hőfokon előnyünkre kihasználjuk. Az új eljárás előnyös voltát az alábbi példák igazolják: 1. Fürészport 15 percen át főztünk 1 °/0 kénsav jelenlétében kb. 9 atm. gőznyomás alatt. A főzött anyagból nyert kivonat összetétele, az adatokat a száraz fürészpor mennyiségére vnnatkoztatva, a következő volt: Szilárd anyagok összesen 23-1% Redukáló cukrok, összesen 19 3% Erjeszthető cukrok, összesen — IG'21% Erjeszthető szilárd anyagok viszonya az összes szilárd anyagokhoz 44-2% Alkoholnyeremény ő'lSVo 2. Fürészport előbb 15 percen át a fönt megadott viszonyok között főztünk, majd kb. 41 /2 atm. gőznyomás alatt 30 percig tovább digeráltunk. A kivonat összetétele a következő volt: Szilárd anyagok, összesnn 23-6% Redukáló cukrok, összesen 19-2°/0 Erjeszthető cukrok, összesen ... 12-34°/o Erjeszthető cukrok viszonya az összes szilárd anyagokhoz 52, 3°/o Alkoholnyeremény 6-18% Megállapítható, hogy a folytatólagos, alacsonyabb hőmérsékleten való főzés főhatása az erjeszthető cukrok s ennek következtében az alkohol százalékszámának növekedésében nyilvánult, s hogy az alkohol termelési hányada több mint 19%-kal növekedett, amit az alacsonyabb hőfokon való főzésnek kell tulajdonítanunk. Ámbár az elért eredmény a különleges munkaviszonyok szerint változó lehet, a fönt' jelzett eredmény a jelen találmányra jellemzőnek mondható. Az eljárás általános elve, amelynek értelmében a magas hőmérsékleten aránylag rövid ideig gőz jelenlétében végzett főzésre alacsonyabb hőfokon további, rendszerint hosszabb tartamú főzésnek kell következnie, többféleképen alkalmazható, amire nézve néhány példát sorolunk föl: 1. A.z előzetes főzés az elzárt digesztorban (főzőüstben végezhető, a folytatólagos főzés pedig az extrahálásra következőleg akármin ő alkalmas edényben körülbelül az atmoszférikus forrásponton ejthető meg. 2. A zárt digesztorban végzett kezdeti főzés után, a forró massza, mielőtt oldható alkotórészeit extrahálnók, néhány órán vagy napon át egy halomban tartható. Eközben melegét kevéssé veszti el s az erjeszthető cukrok keletkezése tovább folyik. 3. Az első főzés után a főzött masszából az oldható anyagok extrahálhatók s a kivonat a szokásos módon erjeszthető és az alkohol megnyerése céljából desztillálható. A desztilláció-maradékban (melyet Amerikában «slop»-nak neveznek) a fadextrinek és1 más nem erjeszthető anyagok foglaltatnak benn. Ezt a maradékot akár egymásban, akár az első, magas hőfokú főzésen átment fürészporral keverve további hidrolizálásnak vethetjük alá. Például a maradékot a folytatólagos, alacsony hőfokú főzés előtt vagy annak folyamán újra a digesztorba vihetjük, vagy a főzött anyagból készített kivonathoz adhatjuk hozzá és tovább főzhetjük vagy hevíthetjük zárt vagy nyitott edényekben további hidrolizálás céljából. Azt is megtehetjük, hogy a maradékot az extrahálás alatt (a diffúziós battériában) levő anyaghoz vagy a diffúziós battériából kikerült kész kivonathoz adjuk; vagy másként is alávethetjük hevítésnek a hidrolizálás folytatása végett. Általában bárminő olyan eljáráshoz folyamodhatunk, a melyben az első digerálásban oldhatóvá vált, de az erjeszthető állapotot még el nem ért anyagok olyan körülmények között hevíthetők, hogy erjeszthetővé alakulnak ál, Mint föntebb említettük, ezen anyagok további kezelése végezhető akár a digesztorban, akár a digesztor kiürítése után,
