63794. lajstromszámú szabadalom • A folyékony égőanyagoknak az elgázosítóba való ömlését önműködően megindító és elzáró szelep izzófénylámpákhoz

közlekedik. Ha a lámpát kioltjuk, az (a) és (b) csövek közötti térben gyűrűalakú ismeretes módon petróleum marad vissza; a (g) diafragma la (rajzban föl nem tüntetett) hozzáfolyó csőben uralkodó nyomás alatt emelkedik, miáltal 'az (e) szeleptestet fészkére szorítja úgy, hogy a petróleumnak az elgázosítóba való beötmléseel van zárva. Ha a lámpát ismét üzembe akarjuk helyezni, az (a) csőben visszamaradt égőanyagot az elgőzölgésig hevítjük, miáltal túlnyomás keletkezik, mely kinyitja a szelepet. Ez a túlnyomás azonban abban a mértékben, ahogy az elgőzösített petróleum az elgázosító szájnyílásán át távozik, fokozatosan csökken és e nyomáscsökkenés a szelep záródását vonja maga után. Mielőtt azonban a szelep a hozzáfolyó csőben uralkodó immár nagyobb nyomás alatt záródik, a (h) furaton, az (i) és (j) csatornákon át némi petróleum nyomul a (b) csőbe, ahol elgőzölög, miáltal a szelep fölött újból túlnyomás létesül. A szelepnek ez a játéka ismétlődik, úgy, hogy a petróleum hozzáömlése folytonos. Az ismertetett diafrágmaszelep nem nyílik, mielőtt az elgázosító működésbe nem jut, vagyis, mielőtt a tökéletes elgázosítás megindítva nincs; az elgázosításnálkeletkező túlnyomás alatt nyílik és ezen túlnyomás megszűntével záródik. Ezáltal a következő lényeges előnyöket érjük el. Az égőanyag hozzáömlését megindíthatjuk, anélkül, hogy az előmelegítés hatását meg kellene várni, a szelep az égőanyag tovább áramlását, amíg csak a szükséges hőmérséklet be nem állt, amúgy is megakar dályozza. Ezáltal az elgázosító gyújtása és kezelése lényegesen egyszerűbbé válik és megszűnnek mindazok a hátrányok, melyek az égőanyagnak korai bevezetése, vagy túlságos csekély mennyiségű előmelegítőanyag alkalmazása nyomán (mely esetben a gázkibocsátó nyíláson folyékony égőanyag lép ki) támadnak. | Ha valamely oknál fogva, pl. a gázkibocsátó nyílás eldugulása folytán a nyomás az, elgázosítóban a normálison fölül emelkedik, a szelep nyitva marad és biztonsági szielepül szolgál. Ha az elgázosító valamilyen oknál fogva nem képes az égőanyagot elgőzösíteni, vagy pl. az 'égőanyagtartály egészen kiürült, a szelep bezáródik, és a nyomóköaeg (szénsav vagy levegő) a kilépő szájnyíláson nem illanhat kihasználatlanul el. A szelep nyitását nemcsak az ismertetett módon az elgázosítóban visszamaradó égőanyag elgőzösítése segélyével, hanem valamely thermosztatikus szerkezet közbeiktatásával is lehet eszközölni,, mely a szelep egyik részével áll összeköttetésben és az elgázosító előmelegítése után a szelep nyitását létesíti. A diafragma rúgóhatás alatt álló dugattyúval vagy válaszfallal is helyettesíti hető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A folyékony égőanyagnak az elgázosísítóba való ömlését önműködően megindító és elzárószelep izzófénylámpákhoz, jellemezve egy, az elgázosító és az égőanyagvezeték közé iktatott elmozgatható válaszfal által, mely egy, az égőanyagot az elgázosító bebocsátószelep testével vagy fészkével van összeerősítve, oly módon, hogy az elgázosítóban föllépő túlnyomásnál a szelep nyílik, míg a túlnyomás csökkenésével záródik. 2. Az 1. igénypont szerinti szelep foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az elmozgatható faltól különálló szeleprész egy, az elgázosítóba nyúló csővel van összeerősítve, melyen át az előbbi elgázosítás megszűnte után viszszamaradt égőanyag előmelegítésekor föllépő túlnyomás az elmozgatható falra működhetik és a szelep nyitását létesítheti. fi rajzlap melléklettel.1 PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.