63784. lajstromszámú szabadalom • Lengő bütyökből és lengő kettős emelőből álló hajtószerkezet

Megjelent 1914. évi május hó 22-én. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 6B784. szám. V/e/l. OSZTÁLY. t Lengő bütyökből és lengő kettős emelőből álló hajtószerkezet. JJLOVSKY EMIL MÉRNÖK PRÁGÁBAN. A bejelentés napja 1913 február hó 18-ika. Vezérműveknél és a legkülönfélébb célokra szolgáló hajtószerkezeteknél gyakran használnak lengő bütyköt hajtóközeg gyanánt lengésbe hozandó kettős emeltyűhöz, amely forgáspontjától két oldalt elrendezett • kéc görgővel akképen fekszik a bütyök kerületén, hogy ezek egyike nyitó vagy emelő, másika pedig záró vagy sülyesztő görgőnek tekinthető. Ezen szerkezetek célja a kettős emelőnek ide-oda lengő mosgásba hozatala, mikor is a menet nyugodtsága a tökéletes és pontos körülzárástól vagyis a két görgőnek és a bütyök kerületének egyidejű érintkezésétől függ. Ezen követelmény teljesítése a szerkesztőt a bütyök profilja tekintetében korlátozza, minthogy máskülönben könnyen veszendőbe megy a sülyesztő görgő folytonos érintkezése. A találmány célja a föntemlített szerkezet javítása, mellyel első sorban elérjük, hogy egyébként azonos körülmények, mint bütyökátmérő és kilengés^ szög mellett az emelőmozgásnak lényegesen nagyobb áttételi viszonyai és gyorsulásai adódnak ki és emellett a lengő bütyöknek a görgők részéről való biztos körülzárása biztosítva van. A rajzokon a hajtószerkezet két foganatosítási alakját tüntetik föl. Mindkét foganatosítási alak azon a találmányi gondolaton alapszik, hogy a lengő emelő forgáspontja a bütyök kerületéhez közel vagy közelebb van helyezve, úgy, hogy a bütyök kerülete az emelőnek agyával vagy forgási csapjával illetve ennek vetületével metszésbe jut. Ezen elrendelésnek ezenkívül külsőleg észrevehető ismérvei abban állanak, hogy már az emelőállásban a görgő emelősugara és a görgő középpontját a lengő bütyök forgáspontjával összekötő vonal között hegyes szög képződik, míg az eddig ismeretes foganatosítási alaknál ez a szög tompa vagy közel 90° volt. Az 1—3. ábrákban föltüntetett foganatosítási példák szerint, amelyeknél (a) az (o) körül lengő bütyköt, (b) a (d) körül lengő (e) kettős emeltyűemelőt, (c) pedig annak sülyesztő görgőjét jelzi, az (e) kettős emeltyű forgáspontja a lengő emeltyű kerületéhez annyira közelítve van, hogy úgy az emeltyű agyát, mint annak forgáscsapját a bütyök akadálytalan mozgásának lehetővé tétele céljából bevágásokkal kell ellátni. Emellett a bütyök kerülete az emeltyű agyával és forgáscsapjával közvetlenül metszésbe jut. A 4. és 5. ábrában föltüntetett foganatosí-1 tási alaknál az elrendezés olyan, hogy az