63783. lajstromszámú szabadalom • Állítószerkezet helyben működtetett kézi és autómatikus váltóhoz

Megjelent 1914. évi május iió 2ÍJ-én. SZABADALMI ^

^

HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 63783. szám. V/a/l. OSZTÁLY. Állítószerkezet helyben működtetett kézi és automatikus váltókhoz. EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CÉG ÚJPESTEN ÉS PRENOSZIL GÉZA MÁV. FÖLÜGYELŐ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1912 junius hó 24-ike. Az eddigi, helyben működtetett váltóállítószerkezeteknél a csúcssineknek a tősinekre való fölfekvését súlykörte van hívatva biztosítani. A csupán súlykörtével való biztosítás azonban nem elégíti ki a biztonság követelményeit, mert abban az esetben, ha a jármű kerekei a váltógyöknél túlnagy oldalnyomást gyakorolnak a csúcssinre, ennek hegye a tősintől eltávolódik és a jármű következő kerékpárja kisiklik.. További hátrány mutatkozik a váltó fölhasítása- alkalmával, amikor is könnyen megtörténhetik, hogy a súlykörte nem esik át a túlsó oldalra, mely körülmény pl. vonatvisszatolás alkalmával maga után vonja azt, hogy a visszatoló vonat két különböző vágányon jár. A találmány tárgyánál ezen hátrányok azáltal vannak kiküszöbölve, hogy a váltóállító rudazat, a váltó végállásaiban, rúgó vagy súly hatása alatt kellő ellentállást kifejtő szerkezettel kapcsolódik, mely kapcsolat egyrészt kézi állítás alkalmával magának a súlykörtének hatása alatt önműködően oldódik, másrészt a váltó fölhasítása alkalmával ide csakis ekkor) utánaenged azaz az önműködő állítást lehetővé teszi és egyúttal a súlykörtének átfordulását biztosítja. A találmány szerint további biztonság elérése céljából arról is gondoskodunk, hogy a váltóhoz tartozó jelzőtárcsa a csúcssinekkel egyidejűleg pontosan végállásában legyen, ellentétben az eddigi szerkezetekkel, melyeknél a jelzőtárcsa állítása magának a váltórudazat mozgatásának hatása alatt megbízhatatlanul történt úgy, hogy a jelzőtárcsa nem mutatta a váltó végállását, A találmány szerint a jelzőtárcsa állítása a súlykörte forgástengelyének hatása alatt akként történik, hogy a jelzőtárcsa a súlykörte üres járása alatt, azaz a váltórudazat elmozgatása előtt félállásba fordul és ebben rögzítve ,marad mindaddig, míg a csúcssin másik végállását el nem érte, amikor is a jelző'árcsa szintén megfelelő végállását foglalja el és ebben, magát a csúcssint rögzítő, föntemlített szerkezet hatása alatt rögzítve is marad. Végül a találmány szerint a váltó és annak állító szerkezete közötti rudazav szabályozható olyképen, hogy egyrészt a váltó lökete módosítható, másrészt a