63762. lajstromszámú szabadalom • Belső elégésű erőgép

a működő részek a leírt működés kezdetén elfoglalt helyzetükbe jutnak vissza, mire a folyamat ismétlődik. Minthogy a gép kettős működésű, ugyanazon folyamat megy végbe az (A) henger alsó részében, melyben a dugattyú a munkalöketet a henger fölső részévei fölváltva végzi. A (D, Dl) és az (F) dugattyúk ellenkező irányú mozgása folytán a szivattyúkamra nagyobb befogadó képességű lehet, mint az (A) henger munkatere úgy, hogy a szivattyúkamra töltésfölöslege öblítésre használható; ezen töltésfölösleg előnyösen csak tiszta levegőből áll. A (D5) nyílások ezen légtöltésfölösleget, valamint utána a keveréket is a henger munkaterébe bocsátják. Ha a (B2) csatorna és a (Gl) vezeték számára megfelelő szabályozó szelepeket alkalmazunk és ezeket közös működtető elemmel kötjük össze, a bebocsátott tiszta levegő mennyiségét a bebocsátott keverék mennyiségének változtatásához képest megfelelően változtathatjuk. A 3. ábrán föltüntetett (J) szelep pl. a (B2) csatornához vezető (B3) nyílást, a (Jl) szelep pedig a karburátort és a légbebocsátó vezetéket a keverékbebocsátó (Gl) vezetékkel összekötő (G3) vezetéket szabályozza. A (J, Jl) szelepek orsóin fogaskerekek vannak alkalmazva, melyek közös fogasrúddal kapcsolódnak úgy, hogy ha a szelepek átbocsátó keresztmetszetei megfelelően vannak méretezve és a szelepek a fogasrúdhoz képest eredetileg a legnagyobb teljesítménynek megfelelően vannak beállítva, a fogasrúd elmozgatása által a két szelep egyszerre mozgatható, a keverék fojtható és megfelelően több levegő bocsátható be vagy a keverék beömlése egészen megszüntethető, mely esetben a gépben csak tiszta levegő kering. A (D, Dl) dugattyúrészek között alkalmazott, már említett (d3) tömítés a dugattyú részeknek egymáshoz képest való beállítását teszi lehetővé úgy, hogy ezen dugattyúrészek az (A13, A14, A15) nyílásokat kellő időben födik és nyitják, minthogy továbbá ezen nyílások fúrószerszám által vannak kiképezve, sokkal pontosabban rendezhetők el, mintha a henger falába volnának öntve. Az (F) dugattyúnak és a hozzátartozó részeknek tehetetlenségi nyomatéka úgy van meghatározva, hogy kiegyenlítse a (D, Dl) dugattyú és a hozzátartozó részek tehetetlenségi nyomatékát, minthogy pedig ezen dugattyúk ellenkező irányokban mozognak, kiegyensúlyozott gépszerkezetet képeznek. A leírt gépen természetesen a találmány keretén belül szerkezeti változtatások eszközölhetők, pl. a nyílások elrendezésén. A fölső (B) hengertoldat a (B2) csator-' nákkal, a (G) vezetékkel és a megfeielö nyílásokkal együtt elhagyható úgy, hogy a gép egyedül az alsó égési kamrával egyszerű működésű gép gyanánt működik. Ezen és más változtatások azonban szerkezeti természetűek és a találmány lényegét nem érintik. A 4. és 5. ábrán föltüntetett gép ugyanazon elv szerint működik, mint az 1—3. ábrákon látható, de a hengerek a forgatytyútengely körül forgathatóan vannak elrendezve és a dugattyúk nem egymáson belül vannak elrendezve, hanem mindkettő a henger falán van vezetve és az egyiknek toldata a másikba benyúlik. Ezenkívül a gép egyszerű működésű. A (K) hengerekben két-két (L, Ll) dugattyú van- elrendezve. Az (L) dugattyúnak üreges (L2) toldata van, melyet a végén az (L3) szívószelep zár; ezen szelep és a henger között a toldatban az (L4) nyílások vannak alkalmazva. A csőalakú (L2) . toldat a két (L, Ll) dugattyú között elrendezett (M) szivattyúkamrával az (L5) nyílásokon át közlekedik, melyek a központosán elrendezett csőalakú (L6) rúdban vannak kiképezve; az (L6) rúd az (L) dugattyúval össze van kötve, de az (L7) válaszfal által zárva van. A csőalakú rúdban, valamint az (L7) válaszfal és a forgattyútengely között forgáscsap van ágyazva az (N) haj tó rúd megerősítésére, mely a dugattyú mozgását az (N2) íor-