63713. lajstromszámú szabadalom • Gép különböző anyagok szárítására

— 2 — tárcsa révén hajtjuk, amelyet a (42) mo­tor által közvetlenül hajtott (43) szíj­tárcsa tart forgásban. Egy a (38) tenge­lyen ülő és a (4) szíjtárcsával azonos át­mérőjű szíjtárcsa az (1) állványzaton ágyazott (44) ventilátort hajtja, amely a föntemlített (12) elvezetőcsővel egy (12') cső révén van összekapcsolva. A ventilá­tor egy ugyancsak az (1) állványzaton al­kalmazott (45) porgyűjtőbe torkjbllik, amelyben a porral telített gázok folyadé­kon vezettetnek keresztül úgy, hogy a por a folyadékban lerakódik és a meg­tisztított gázok a (46) kürtőn át távoz­hatnak. A leírt gép működési módja a követ­kező: A fölhasználandó anyagot (pl. kavics vagy zúzott követ), a vedermü előtt föl­halmozzuk, amely azt megemeli és a (10) tölcsérbe kiüríti. A (11) csapóajtó emel­lett egy-egy adag keresztülhaladása után záródik úgy, hogy a pornak a betöltő töl­cséren keresztül való távozása lehetőleg meggáíoltatik. Azután az anyag a (9) szá­rítóhengerbe jut, amely hátrafelé kissé lejtős. A henger forgása közben az alsó részében lévő anyagot a (16) emelőlécek a 4. ábrán látható módon fölfelé maguk­kal viszik és ha az emelőlécek fölső hely­zetükben vannak, úgy az anyagot lassan­kint ismét szabadon bocsátják, amely a (17) kosárhengerre esik. A kosárhenger­nek (18) bordái az aláeső anyagot rövid időre föltartóztatják és adott esetben meg is lazítva, szétszórják, mire az anyag is­mét összegyülemlik a szárítóhenger alsó részében. Az anyagnak ezen megemelése és szétszórása annak a szárítóhengeren való keresztülhaladása közben többször megismétlődik úgy, hogy az anyag egyes részei a fütőgázok erélyes behatásának vannak kitéve. Minthogy az anyagot a fölső emelőlécekről való aláesése közben a kosárhenger bordái időnkint föltartóz­tatják. ezen szárítóhengernél nem áll elő zavaró zörej, mint az eddig ismert szárító­hengereknél, amelyeknél az anyag a fölső emelőlécekről közvetlenül aláesik és nagy zajjal csapódik a henger falának. Az esetleg keletkező gyönge zörejt a (9) szárítóhengert körülburkoló szigetelőiig teg tökéletesen elfojtja. Ha a megszárított és megtisztított anyag a szárítóhenger vé­géhez ér, úgy az a (21) emelőlapátok által megemeltetik és a (23) konus fölött a (20) nyíláson át a (24) hengerbe vezettetik, amelyből a (28) ke verődobba kerül. A közvetlenül fűtött (24) hengeren való ke­resztülhaladása közben az anyagból a még esetleg hozzátapadó nedvesség tel­jesen elvonatik. A keverőkészülékben, amely a szárítóhengerhez képest ellen­kező irányban lejtős, az anyaghoz a (36) csövön keresztül folyékony kötőanyagot, pl. kátrányt vezetünk hozzá. A forgó (Ül) szállítólapátok a kőanyagot és a kötő­anyagot egymással bensően összekeverik és a kötőanyaggal bevont kőanyag egy­úttal a (33) kilépőcsatorna fölé szállítta­tik, amely azt kivezeti, esetleg egy szál­litószerkezethez tereli. Az anyagnak a gé­pén való keresztülhaladása közben a (25) fűtőkészülékben fejlesztett fűtőgázok egy­részt a (30) csövön át a (28) keveröké­szülékbe és ebből a (35) és (27) csövön keresztül a (24) hengerbe vezettetnek, amelyből a gázok a (9) szárítóhengerbe kerülnek, másrészt pedig a fűtőgázok köz­vetlenül áramolnak a (9). szárító hen­gerbe, mint azt az 1. és 3b. ábrákon be­rajzolt nyilak mutatják. A (9) szárítóhen­ger végén alkalmazott nyílásokon keresz­tül a (9) szárítóhengerbe, mint azt az 1. és 3b. ábrákon berajzolt nyilak mutatják. A (9) szárítóhengerbe lépő fűtőgázokat a (12) elvezetőcső­vel összekötött ventilátor a szárítóhen­gerbe lépő fütőgázok a (12) elvezetőcső­vel összekötött ventillátor a szárítóhen­gerből leszívja,, mimellett a gázok a szá­rítóhengerben keletkező port is maguk­kal ragadják. A kosárhenger (18) bordái nemcsak a hengeralkotók irányában, hanem csavar­vonalak mentén is elrendezhetjük. Ez az elrendezés különösen durva szemcséjű anyaghoz alkalmas, mely különben túl-

Next

/
Thumbnails
Contents