63676. lajstromszámú szabadalom • Kihúzható árbóc

— 2 — zott helyzetükben rögzítjük és ezt követőleg az árbocot ismert módon fölállítjuk. Ezen berendezésnél a fölállított árboc a középtől föl és lefelé vékonyodik; hajlítóigénybevétellel szemben egyenszilárdságú test gyanánt 'szerepelhet, azaz az anyagelosztás olyan, hogy dacára a kis súlynak, nagy hajlítási szilárdságot érhetünk el. Á mellékelt rajzon az új árboc három példaképen vett kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra az összefüggő árbocfeleket szállítási helyzetben mutatja, a 2. ábra más kiviteli alak különálló árbocfelekkel, hol a teljes vonalak szállítási helyzetet, az eredményvonalak közbenső helyzetet tüntetnek föl, a 3. ábra az árboc lábrészét a talajon megerősítő berendezés metszete, a 4. ábra az 1. ábra szerinti árboc kihúzott helyzetben kisebb léptékben. Az 1. ábra szerinti árboc fölállítása céljából mindenekelőtt az (a, b, c) csődarabokat és ellenkező irányban az (al, bl, cl) csődarabokat a középső (d) csőből kihúzzuk és az (e) kengyelek meghúzása vagy hasonló segélyével kihúzott helyzetükben rögzítjük. Az (al) csődarabnak fül gyanánt kiképezett (f) vége a (G) alaplemezre csavarolt (w) szögvasak közé forgathatóan van beerősítve (3. ábra) és szokásos módon a (b) csődarabra erősített kötél segélyével állítható föl. A legfölső csődarab a jelző készülék, illetőleg az antenna megerősítésére megfelelő berendezéssel pl. a (t) lappal van ellátva. Az (f) talprész kerek hegyben is végződhet, mely az alaplemez megfelelő alakú talpcsapágyába helyezhető be. A 2. ábrán föltüntetett kiviteli alak szerint a két (A, B) árbocfél szállítás céljából a rajzon teljes vonallal kihúzott módon egymásmellé fektethető; a két részt (k)-nál oldható csukló segélyével össze lehet kötni. Az árboc fölállítása céljából legelőször a (B) árboc fölött az eredményvonallal föltüntetett helyzetben forgatjuk és az egy vonalba kerülő (m) és (n) füleken átdugott pecek vagy hasonló segélyével rögzítjük. Ezen kiviteli alaknál az alsó árbocfél.eggyel kevesebb csődarabból áll, mint a fölső, tehát a fölállított árboc alsó része merevebb és erösebb, mint a fölső. Ezáltal azon körülményt is számításba vettük, hogy az alsó árboefél hajlító igénybevételéhez a fölső árbocrész és a készülék súlya által létesített nyomásigénybevétel is hozzájárul. Ugyanezen célt az első kiviteli alaknál azáltal érhetjük I el, hogy az (al, bl, cl) csődarabok falát az (a, b, c) csődarabok falánál vastagabbra méretezzük. Találmány szerint két vagy több árbocot egy összetett árboccá egyesíthetünk. Nagyobb árbochosszak elérése céljából pl. két árbocot hosszirányban oly módon Egyesítünk,, hogy minderi egyes árboq hegye a másik árboc közepével mereven össze van erősítve. Egyidejűleg nagyobb hordképesség vagy hajlítási szilárdság elérése céljából pl. három különálló árbocot fölső és alsó végeikkel csapszerüen egy egységes fej, illetőleg talprészre erősítünk és bizonyos távolságban az árbocok közé ágyazott keretalakú közbensődarabok segélyével az árbocokat halhasszerűen szétfeszítjük, miáltal szakaszos árbocot kapunk, mely akkor is, ha az egyes árbocok gyöngék, nagy hajlítási szilárdságot és hordképességet mutat föl. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kihúzható árboc különösen drótnélküli táviratozáshoz, azáltal jellemezve, hogy a (d) csődarabban teleszkopszerűen egymásba ágyazott (a, b, c) és (al, bl, cl) csövekből álló két ellenkező irányban kihúzható csökészlet oly módon van elrendezve, hogy fölállított árbocnál a legnagyobb átmérőjű csődarab a középen fekszik.