63610. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pilléreknek, cölöpöknek és hasonlóknak alapozási célokból való előállítására

az (u) fúrólyukba szorítja. Az iszap a fúrólyukban fölemelkedik és a fölös mennyiség a (h) gödörben gyűl össze. A fúrólyuk előállítása és a sűrű iszap besajtolása után a 3. ábrán látható kivi­tel szerint az (i) iszappal telt fúrólyukba egy alul zárt (k) hengert sülyeszthetünk, mely egy darabból, vagy pedig több egy­másra helyezett (1) dobköpenyböl állhat. Az alul zárt üreges henger, melyet egy könnyű állvány tart a föld fölött egyen­súlyban, üreges volta és az iszap nagy faj­súlya következtében először úszni fog az iszapon, ellenben az (i') betonnak a hen­gerbe való öntése alkalmával fokozatosan alásülyed. A henger feneke a sülyedés alatt egy üreges (p) rúdazat segélyével van az áll­ványra függesztve oly módon, hogy a rú­dazatnak (o) öblítő feje a fenékkel van összekötve. E berendezés célját alább fog­juk ismertetni. A lesülyedő henger által kiszorított iszap a fúrólyuk fölső szélén át a (h) gödörbe folyik. A henger belsejében a beton vasbeté­tekkel is ellátható. Az ily módon a sűrű agyagiszapba lebocsátott hengerben. lévő beton az agyagos víz káros hatásától ment marad, mivel a betonozás a hengerkö­peny védelme alatt, az agyagos víz kizá­rása mellett történik.' A fúrólyukba sü­lyesztett kész betonpillér és a fúrólyuk fala között (m) rés marad. A pillér vagy cölöp hordképessége azon­ban annál nagyobb, minél erősebb a súr­lódás a pillér fala és az azt körülvevő föld között. Ezt a súrlódást úgy hozzuk létre, hogy az (m) résben maradt sűrű iszap faj­súlyát addig csökkentjük, míg a fúrólyuk falai be nem omlanak. E célból már a henger besülyesztése alkalmával annak fenekébe egy öblítőfejet és ehez tartozó, fölfelé vezető üreges rúdazatot betono­zunk és a lesülyesztés befejeztével az öblítőfejen át tiszta vizet nyomunk a hen­gerköpeny és lyukfal közötti (m) résbe, mely sűrű iszappal van töltve. A tiszta víz az iszap faj súlyát fokozatosan csökkenti s végül a föld a külső túlnyomás folytán beomlik és szorosan a hengerköpenyre fekszik. Itt tehát egy a bányászatban hátrányos­nak tapasztalt jelenség, nevezetesen a sűrű iszap fajsúlyának véletlen csökke­nése van szándékosan értékesítve, arra a célra, hogy a pillér súrlódása jelentéke­nyen fokozódjék. Ez a súrlódás a földnek a pillérhez való szoros fekvése folytán igen lényeges a pillér hordképességére nézve, különösen ha a pillérnek nagy ma­gassága van. A 4. és 5. ábra szerint kész (r) beton-, égetett agyag, vagy másféle lapokat sü­lyesztünk a (q) alaplemez fölé a sűrű iszappal töltött (m) fúrólyukba, amikor is az (r) lapok az iszapot minden további nélkül kiszorítják. Az (m) lapokban itt is lehet (s) hosszvasakból álló betétet elren­dezni, amely vasak a lesülyesztett lapok számára egyúttal vezetéket is alkotnak. A pillér súrlódása ez esetben is öblítő fej beillesztésével és a pillér, valamint a fúró­lyukfal közötti rés kiöblítésével hozható létre. A 6. és 7. ábrán látható kivitel szerint először az (o) öblítőfejjel ellátott zárt fenekű alsó (k) hengerdarabot sülyesztr jük le s azután az egyes (1) köpenyrésze­ket vezetjük az iszappal telt fúrólyukba. Ez esetben a lesülyesztett henger belsejé­ben is iszap van, mely tiszta víz beszorí­tása által távolíttatik el a henger belsejé­ből. A henger ekkor tiszta vízzel lesz töltve s alsó részének betonozása víz alatt, fölső részének betonozása pedig a meg­maradt víz eltávolítása után, vagy ha a henger eléggé vízhatlan, az összes víz el­távolítása után száraz térben történhet. A környező föld beomlását, mint az előző kiviteleknél, úgy itt is tiszta víznek az öb­lítőfejen át való beszőrításával lehet elő­idézni. A henger külső fölülete (n) bordákkal látható el, hogy a súrlódási fölület minél nagyobb legyen. Ugyanezen célra bár­mely másféle érdesítés is alkalmazható. A pillérek a 8—10. ábrák szerint több fúrólyuknak tetszőleges csoportosítása ál-

Next

/
Thumbnails
Contents