63529. lajstromszámú szabadalom • Univerzális kapcsolás

hoz az oszcilláló elem hátsó falán át hozzá lehessen férni, ezen falban lévő alkalmas nyílásba a csavaros (23) dugó van becsavarolva, mely könnyen eltávolítható, mire a (21) állító csavarhoz hozzáférhetünk, ha a kapcsolás szét van szedve. A (13) oszcilláló elem belső oldala különböző mélységű (24) gyűrűs csatornával van ellátva, mely az említett tartálylyal szabadon közlekedik. Ezen csatorna mélyebb részeitől a (25) vezetékek a (15) csapok belső végeihez, sekélyebb részeitől pedig a (26) vezetékek a (20) rúdhoz vezetnek. A (15) csapok mindegyike a belső végén üreges és a (27) harántcsatornákkal van ellátva, melyek az illető csaphoz vezető (25) vezetékbe nyílnak; esetleg a (15) csapok kevéssel rövidebbek lehetnek, mint a rajzokon láthatók úgy, hogy belső végeik nem támaszkodnak a (16) csapágyak fenekéhez, mely esetben a harántcsatornák fölöslegesek. A (15) csapok hosszában mindegyik oldalukon egy-egy (28) kenővezeték vagy horony vezet az oszcilláló elem középpontján átmenő harántsíkba. Ezen hornyok a (27) harántcsatornákkal és a (25) vezetékekkel együtt szabad utat biztosítanak a kenőanyagnak a tartályból a (15) csapokhoz és hosszukban végig és pedig különösen azon pontokon, ahol a legnagyobb nyomás áll fönn, ha a kapcsolás bármely irányban forog. A (20) rúd két kerületi (29) kenőcsatornával van ellátva, melyek a rúd kinyúló végei által képezett csapokhoz vezető (26) vezetékekkel k "•/lekednek. A (13) oszcilláló elem a (30) kenőcsatornákkal vagy vezetékekkel van ellátva, melyek az említett rúdcsapok hosszában a kerületi (29) hornyoktól ezen csapok külső végeihez vezetnek és az oszcilláló elem középpontján átmenő haránt síkban fekszenek, ahol a legnagyobb hajtónyomás működik. Könnyen érthető, hogy a forgó kapcsolás által kifejtett centrifugális erő arra törekszik, hogy a kenőanyagot a tartályban gyűrűalakú maszszává alakítsa, melyet a (11) kamra lejtős falai oldalt a (24) gyűrűs horonyba terelnek, innen pedig a (25, 26) vezetékeken át a csapokhoz és a (28, 30) vezetékekbe hajtják úgy, hogy míg a tartályban kenőanyag van, az a csapokhoz hajtatik és" a csapokat keni. A végből, hogy a kenőanyag az oszcilláló elemnek a tartállyal ellenkező oldalára ne juthasson, az oszcilláló elem külső fölületébe sülyesztett (31) tömítő gyűrű van alkalmazva, mely a hajtó elém két részének belső fölületét súrolja. A vezetékeken át a csapokhoz és azok hoszszában hajtott kenőanyag tehát, tekintet nélkül a (31) tömítőgyűrűnek oszcillálás közben elfoglatl helyzetére, ezen tömítőgyűrű mögé nem juthat. A (15) csapok hosszirányú vagy forgó mozgásának megakadályozása végett, a hajtó elem (1) részének alkalmas nyílásaiba bevert (32) köldökcsapok vannak alkalmazva, melyek ismert módon a (15) csapok megfelelő nyílásaiba nyúlnak be. Annak megakadályozása végett, hogy a centrifugális erő a kapcsolásból kenőanyagot kihajtson, mely a (15) csapoknak a hajtó elem két részének (3, 4) karimái között megszakított része mentén juthatna ki, ezen csapok egy-egy összenyomható (33) tömítő gyűrűvel vannak 1 ellátva, mely a csapban, annak külső végénél kiképezett hbronyba van beillesztve és a csapot közrefogó fölületekkel érintkezik. A 6. ábrán látható foganatosítási alaknál a hajtó elem a (36) hajtótengely megvastagított (35) végére csúsztathatóan . erősített (34) toldattal van ellátva, mely szerkezet célja az, hogy a hajtott tengelynek hosszirányban elmozgást és szög alatt elhajlást engedjen. A 7. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a hajtó elem a (37) hajtótengellyel egy darabból áll. A 8. ábra szerinti foganatosítási alaknál a hajtott elem a (40) tengely megvastagított (39) végére erősített (38) kupakkal van ellátva, melynek célja az, hogy úgy a hajtó, mint a hajtott tengelynek hosszirányban elmozgást és szög alatt elhajlást